„A barátnőm egyszer azt mondta, sosem lesz belőlem rendes író, mert a rendes írók várják az ihletet. Én meg sosem érek rá: az ihlet vár rám. Köröz fölöttem a teagőzben, beleül a fejembe, és ha eljön az ideje, akkor megszűnik minden más, csak ő számít.” (Matkovich Ilona)