Nagyon ritka manapság az igazán katartikus színházi este, és ha előfordul ilyen, akkor ezeket a pillanatokat, netán órákat különösen meg kell becsülni. Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című előadása számomra mindenképp az előbb említett kategóriába sorolható, s ez elsősorban a súlyos betegségből csodálatosan felépült és művészi tudásának teljes skáláját parádésan felmutató Törőcsik Marinak köszönhető.