"Sokan futnak előttem. Előtted én futok./ Ó irgalmazz magadnak! Állj meg! S megfordulok." Talán ez, a Hajsza című versének utolsó két sora keltette fel annyira a bölcsészkar csinos lányainak érdeklődését, hogy jó sokan körülrajongják kollégájukat, az ifjú költőt: Baranyi Ferencet.