A Nemzeti Táncszínházról tárgyalt a kulturális bizottság
Pozitívnak értékelte a magyar táncművészetben a közelmúltban bekövetkezett változásokat és a jövőre irányuló törekvéseket Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója az intézmény helyzetét bemutató beszámolójában az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén. Sok idő után most méltóképpen gondoskodnak a magyar táncművészetről, és az az út is láthatóvá vált, amely egy 21. századi táncművészeti központ megalakulásához vezet - hangsúlyozta az igazgató az intézmény jövőre tervezett, Millenáris parkba való költözésére utalva. Felidézte, hogy a színház 14 évvel ezelőtt, 2001. december elsején foglalta el első állandó játszóhelyét a Budavári Karmelita kolostorban, és bár az épület "hordozott nehézségeket", az önálló költségvetés és a tervezhető műsorpolitika nagy ívű fellendülést eredményezett a magyar táncéletében. A színház azóta évi 350-400 előadást bonyolít le két fővárosi helyszínen, valamint vidéki és külföldi forgalmazásban egyaránt segíti az együtteseket. Nagyságrendileg így 5000 előadást bonyolítottak le és 1,5-2 millió emberhez jutottak el az elmúlt 14 évben - összegezte az igazgató. A Nemzeti Táncszínház befogadó színházként a magyar profi táncélet valamennyi szereplőjének; vidéki és kortárs társulatoknak, nagy és kisebb alkotóközösségeknek egyaránt biztosít fellépési lehetőséget, "ami igazán fontos és jelentős a táncban, az a mi közreműködésünkkel, segítségünkkel zajlik az országban" - hangoztatta a 2009-ben Prima Primissima Díjjal kitüntetett intézmény igazgatója. A Táncszínház nagyjából 350 millió forintból gazdálkodik, de ígéretet kaptak ennek megemelésre, amelyet az új épület megnövekedett fenntartási költségei is indokolnak. Az igazgató szerint az optimális évi keret 500-550 millió forint lenne. A tanácskozáson Hoppál Péter kulturális államtitkár a magyar táncművészet erejére hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta, hogy a művészeti ágat érintő kérdésekben - a szakma törekvéseit szem előtt tartva - a komplex gondolkodás szükséges mind kormányzati, mind parlamenti szinten. Kiemelte, hogy a kormány két határozatban rögzítette az új játszóhely kialakításának körülményeit, valamint szabályozta a költözés lebonyolításának menetét, az átmeneti évad megvalósításának körülményeit és az új játszóhely kialakítását a szakmai szervezeteket bevonásával. A tanácskozáson szóba került a táncművészek életpálya-modelljének kérdése, valamint a színházakat érintő társasági adókedvezmény problémája is. Szabó Szabolcs (független) felidézte, hogy a táncszínháznak azért kellett kiköltöznie a várból, mert helyére a Miniszterelnökség költözik. A képviselő üdvözölte azt a tényt, hogy a beszámoló alapján a magyar táncszakma modernebb játszóhelyhez jut, mégis kifogásolta, hogy a költözésekkel járó, "számításai szerint" csaknem 10 milliárd forintnyi kiadásnak csak kisebb rész jut a színházhoz, a nagyobb része pedig csupán a Miniszterelnökség költözését szolgálja. Forrás: Színház.hu, MTI