Ooh La La - Revü-cirkusz a Margitszigeten
Július végén debütál a párizsi mulatók világát idéző Ooh La La című színházi revü show. Július 30-án mutatják be, és további két estén át látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon az Ooh La La című revü-cirkusz, melyet a magyar származású rendező-producer, Steve Bor állít színre, részben magyar közreműködőkkel. A Szabad Tér Színház felkérésére megvalósuló nemzetközi produkció első alkalommal látható Budapesten. A szervezők a 22 órakor kezdődő éjszakai show-t kizárólag 16 éven felülieknek ajánlják. Az Ooh La La a legsikkesebb párizsi mulatók, a Moulin Rouge, a Lido és a Crazy Horse világába kalauzolja a nézőket. A Margitszigeti Nagyszínpad adottságaira készülő látványos varieté-előadásban táncosok, világhírű cirkuszi előadók és artisták lépnek színre. A revü-cirkusz rendezője Steve Bor, egy magyar cirkuszi család sarja, aki zsonglőrként maga is beutazta a világot. 1986 óta készít nemzetközi sikerprodukciókat Bor Productions nevű cégével, és olyan elismert előadóművészekkel dolgozik együtt, mint az Ooh La La koreográfusa, Nathan Clarke, aki a BBC The Voice műsorának, a Londoni Olimpiai és Paralimpiai Játékok záróünnepségének valamint a Take That együttes Progress nevű koncertturnéjának koreográfusa volt. A budapesti produkcióban közreműködik Kolovratnik Krisztián mint műsorvezető, továbbá a Crazy Rouge tánckar, a Britain’s Got Talent tehetségkutató 2014. évi felfedezettje. Az előadás koncepciója Steve és Kim Bor nevéhez kötődik, a magyar szöveget Zöldi Gergely írta, a táncokat Valentina Bor tanította be, a show látványtervezője és rendezője Steve Bor. A felnőtteknek szóló éjszakai revü a forró nyári éjszakák kihagyhatatlan attrakciója, melynek során az érdeklődők nem csak egy különleges produkció részesei lehetnek a Szabadtéri Színpad lombjai alatt, hanem felfedezhetik Budapest éjjeli arcát, a hűs Margitszigetet és a Víztorony varázslatos kilátóját, de utazhatnak is a retúr Színházi hajójárattal a lágyan ringatózó Dunán. Moulin Rouge - A varieté örök Ha a revüszínház, a cirkusz, a kánkán és a fülledt erotika szavak kombinációjával találkozunk, garantáltan mindenkinek a Moulin Rouge és a hasonlóan híres-hírhedt társai jutnak az eszébe. A mulató neve mára – és saját korában is – egyet jelent a fergeteges színpadi show-kkal és a féktelen bujasággal. De mi is ez a hely valójában? A dicsőséges múlt… Párizs legendás szimbóluma, a kánkán és a táncos revük otthona, a Moulin Rouge tavaly ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Az 1889. október 5-én megnyílt mulató hamar óriási népszerűségre tett szert a városban, ami elsősorban az akkor még igen botrányosnak számító táncnak, a kánkánnak volt köszönhető. Az előadásokban minden megvolt, ami a sikerhez kellett: fantasztikus kosztümök és díszletek, egy kis cirkusz, zene, ének, rengeteg tánc, mindez igen magas színvonalon előadva. Ugyanakkor Touluse Lautrec szerepéről sem szabad megfeledkeznünk, ha a mulató hírnevének okát kutatjuk: a zseniális festő és grafikus minden mással összetéveszthetetlen plakátjai nagyban hozzájárultak a kultusz megszületéséhez. Természetesen a buja és erotikus elemek miatt bizonyos körökben kifejezetten rossz hírnek örvendett a lokál, de ez csak még több embert csalt be az előadásokra. A mulató jelentőségét mutatja az is, hogy deszkáin számos világhírű sztár is megfordult: Mistinguett, Josephine Baker, Maurice Chevalier, Édith Piaf, Yves Montand-t, Ginger Rogers, Liza Minnelli és Frank Sinatra. … és a nem kevésbé fényes jelen Hiba lenne azt hinni, hogy a párizsi mulatók – és köztük a Moulin Rouge – ideje már lejárt. Erre a legjobb bizonyítékok maguk a számok: a Vörös Malom 900 férőhelyes nézőterének a mai napig 97 százalékos a kihasználtsága. Ráadásul úgy produkálják ezt a rendkívüli számot, hogy az év mind a 365 napjának estéjén két show-műsort adnak elő. Így évente mintegy 630 ezren fordulnak meg a mulatóban, melynek köszönhetően ez az egyik legnépszerűbb párizsi látványosság. A varietészínház összesen 450 főt foglalkoztat, 2013-as forgalma pedig elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forintot). És még nincs vége a megdöbbentő számoknak, a Moulin Rouge ugyanis a világ legnagyobb pezsgőfogyasztója: évente mintegy 240 ezer üveg pezsgőt fogyaszt el a revük közönsége. De ahhoz, hogy ilyen elképesztő eredménnyel működjenek, természetesen le is kell tenni néhány dolgot az asztalra: az évek óta látható, egyik leghíresebb revüjük, a Féerie (Tündérvilág) című előadás összköltségvetése például 8 millió euró. A hírneves deszkákra sem léphet fel akárki: a kánkántársulatot Dorothea Haug alapította, aki után Doriss-lányoknak nevezik azt a hatvan táncosnőt, akik a Moulin Rouge tánckarát alkotják. A táncosok mindegyikének – amellett, hogy kiváló táncosoknak kell lenniük – el kell érniük a 175 centiméteres magasságot. Az ő kísérőiknek, a húsz Doriss-fiúnak, valamint a műsorokban fellépő akrobatáknak, zsonglőröknek és erőművészeknek pedig legalább 185 centiméter magasnak kell lenniük. Celluloid-örökség Természetesen a revüszínházak fénykorában nem a Moulin Rouge volt Párizs egyetlen mulatója, bár kétségkívül ez volt a leghíresebb: a Folies-Bergere, a Lido, a Crazy Horse hasonló hírnévnek és népszerűségnek örvendtek a Fények Városában. Mégis a Vörös Malom volt az, mely nemzetközi színtéren is a legnagyobb ismertségre tett szert, megihletve számos művészt, írót és megannyi filmrendezőt is. Összesen eddig 12 nagyjátékfilmet szenteltek a lokálnak, melyek közül a leghíresebb Baz Luhrmann 2001-es klasszikusa. A Nicole Kidman és Ewan McGregor főszereplésével készült film bebizonyította, hogy a közönség még ma is fogékony a revük, sanzonok, cirkusz és a fülledt hangulatú mulatók világára. Az eredmény magáért beszélt: rekord nézettség és bevétel, két Oscar-díj, három BAFTA-díj, három Golden Globe és két MTV Movie Awards. További információ és online jegyvásárlás: www.szabadter.hu.