Kik a kárhozottak: ősapáink vagy mi magunk?
„Rabok voltunk mostanáig, kárhozottak ősapáink, kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak.” Kívülről fújjuk a „Nemzeti dal” második versszakát, de vajon értjük-e, kik a kárhozottak? Netán mi magunk? Vagy ősapáink lennének azok? Mit jelent ez a mondat?