Kovács András Ferenc bűvész volt, aki olykor a beszédet láttatta a hallgatás szinonimájaként, Maros-menti donquijote, aki a költészetből nyert a szélmalomharchoz erőt és szomorú bohóc, akinek a forma szabadságot és örömet adott. Mintha az Ikrek havában színre vitt, tölgyfapadon pihenő bábosokban és humanistákban saját magát örökítette volna meg. Bá