Pásztor Andrea: Nyom
A halaktól féltem. Egyáltalán attól a gondolattól, hogy valami bejut a testnyílásaimba. Hogy besiklik, és ott marad. A víz felnagyította az ebihalakat. Szorosra zártam a combjaimat és összeszorítottam a farpofákat. Nem bírtam ellazulni. A hajam feltűzve is a vállamig ért, néhány tincs lágyan lógott a vízbe. – Pásztor Andrea prózája.