Emlékszem, Sydney lett a TE városod, ott értél fel a csúcsra. Csodáltalak, hiszen egyidősek vagyunk, és én akkor, harmincévesen már elképzelni sem tudtam, hogyan lehet még „ebben a korban” világklasszis szinten tornászni, te pedig nemhogy a maximumot hoztad, de volt türelmed kiböjtölni, amíg eljött a TE időd.