Szarvaspörkölt
A pörkölt nálunk igencsak a népszerűségi lista végén kullog. Ez alól a felnőttszekcióban csak két kivétel akad: pörkölt vadból, vagy gyenge, omlós marhából. Ha lehet, én mégis a vadat részesítem előnyben.Árban szinte ugyanott van, és ha ügyesen választunk - a szarvasraguleves kapcsán tudtam meg Lorientől, hogy itthon hivatalosan nem is lehet vadhúst csak fagyasztva árulni - a világos vörösebb őz-, vaddisznó- vagy szarvashúsból igazi klasszikus ízélmény kerekedik.Hozzávalók (4 jóétvágyú felnőttre) :80 dkg szarvashús (most lábszár)5-6 ek. olaj30 dkg vöröshagyma2 csapott ek. pirospaprika (édesnemes)10 szem borókabogyó1 kisebb babérlevél2 teáskanál szárított kakukkfűsóA szarvaslábszárral megküzdöttem, mikorra megszabadítottam az inas-hártyás borítástól, majd falatnyi kockákra vágtam. A felaprított vöröshagymát ( lehet a hús fele mennyisége is, nekem így tanította egy vadászó ismerősöm, hiszen ez adja a szaft testét) a felforrósított olajon kavargatva megdinszteltem, kicsit meg is sóztam, amikor a leve elpárolgott, rádobtam a húst, és fehéredésig átpirítottam. A tűzről levéve adtam hozzá a pirospaprikát, nehogy megégjen és keserű legyen. Felöntöttem annyi vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje, hozzáadtam a babérlevelet és a borókabogyót és egy órán át lassú tűzön lefedve főztem. Ezután kivettem a babért és a borókát, sóztam, ha kellett pótoltam az elpárolgott levét vízzel, az utolsó félórában adtam hozzá a kakukkfüvet. Összesen két és fél óra alatt lett omlós és vajpuha.Természetesen egy jó minőségű vörösbor nem rontja el, de ha ilyen nincs otthon, jobb kihagyni. Én speciel jobb szeretem bor nélkül, mert a vad íze szerintem jobban érződik.Semmiképp nem javaslok bele több babért vagy borókát, mert keserű lesz.Klasszikusan legjobb hozzá a krokett, de most csak egyszerű főtt krumplival ettük.Még fogom ismételni tavaszig.