Maccheroni rigati mangalicával, rókagombával
Az EB-döntőt kisebb társaságban néztük, ehhez kellett kitalálni egy menüt. Vannak ugye válogatós vendégek, ezért úgy döntöttem, hogy főétel tekintetében maradok az arany középúton: egy tésztás étel olyan lehet, amit jó eseéllyel mindenki szeret. Ráadásul most igazán jó alapanyagokat sikerült kifogni, ezek közül is az igazi szaladgálós mangalica lapockáját, és a friss rókagombát emelném ki. A tésztát frissen készítettem, kipróbáltam hozzá egy hazai durumliusztet. Igazából nem lettem tőle elragadtatva, jobb híján használható. Viszont a Kenwood-hoz adott tésztarecept nem működött, a megadott arányokkal egyáltalán nem olyan lett már a kikevert tészta sem, mint amilyennek kellene. Ez aztán további bonyodalmakhoz vezetett. Hozzávalók /8-10 adag/ - 1.2 kg mangalicalapocka - 1 ek. (mangalica)zsír - 250 g rókagomba - 150 ml fehérbor - 1 fej lilahagyma - 1 fej fokhagyma - 8-10 bébi lilahagyma /amikor az újhagyma kezd gömbölyödni/ - 350 g házi tejföl - 1 ek liszt - só, tarkabors - frissen vágott kapor, petrezselyemzöld, kakukkfű, rozmaring - 100-150g parmezán tálaláshoz - 800 g durumliszt - 400 ml víz /valójában 250-300 is elég lehet/ A mangalicalapockáról leszedtem a zsíros részeket, ezt viszonylag apróra daraboltam, a húst pedig felcsíkoztam, kb. 2.5-3*1 cm-esre. Előkészítettem a rókagombát, amelyet megmostam, és nagyobb darabokra daraboltam /nagyságrendileg a húshoz közelítsen/, valamint az apró lilahagymákat is, ezet megtisztítottam, és negyedeltem. A szalonnás részeket kevés mangalicazsíron kiolvasztottam, megpirítottam, a keletkezett tepertőt kivettem, a zsíron megpirítottam a húst, meghintettem frissen őrölt tarkaborssal és egy evőkanálnyi liszttel. A finomra vágott lilahagymát is hozzáadtam. Egy percet tovább pirítottam, majd felöntöttem borral és annyi vízzel, hogy épp csak ellepje. Lefedve csendes tűzön 30-35 percet pároltam. Feltettem a tésztafőző vizet és legyártottuk a tésztát a robotgéphez mellékelt utasítás szerint. Sajnos nem lett zsemlemorzsa-szerű állaga, ahhoz jóval kevesebb víz kellett volna, Így sokkal nehézkesebben jött ki a tészta a gépből, méretre vágni sem volt egyszerű, annyira lágy volt. A folyamat két ember közreműködését igényelte, asszony pajtás adagolta és nyomogatta a gépbe a tésztát, én pedig méretre vágtam egy vékony pengéjű késsel. Ráadásul ez elég nagy mennyiség volt, így az alja teljesen összetapadt /legközelebb két tálcára gyártom/. Ezt külön művészet volt kifőzni, nem is lett túl dekoratív. Egy jó öklömnyi darab szinte teljesen összeállt, ezt főzés közben próbáltam szétválasztani több-kevesebb sikerrel /inkább kevesebb/. Mielőtt megkeztem a tészta kifőzését, serpenyőben egy kis mangalicazsíron megfuttattam a rókagombát és a lilahagyma-darabokat, majd hozzáadtam a húshoz. Kb. 10 perc alatt megpuhult, ennyi idő kellett a tésztának is /elég nagy mennyiség, 2-3 perc, mire visszaforr/. Finomra vágtam a zöldfűszereket, a tepertővel és a tejföllel egyidőben hozzáadtam a húshoz, finoman eldolgoztam benne, majd a vízből közvetlenül átszedtem a tésztát, és óvatosan beleforgattam. Tálaláskor frissen reszeltük rá a parmezánt. Busssay Esküvét kortyoltunk hozzá.