Hokkaido korcsolyás kalács
Tehát az úgy indult, hogy már régóta meg akarom sütni. A hétre ez rögeszmévé fejlődött, csak tejpor, az nem volt hozzá sehol. Két üzletben is sikerült egyenesen az üzletvezetőt kérdezni, akkor a homlokukra csaptak, hogy nincs, tényleg, nahát,ezt kéne tartani, és rendelnek is azonnal. De én úgy gondoltam, mit számít az a 3dkg tejpor...? Valóban nem számít. Sőt elárulom, a kelesztési idők se számítanak. Nem számít, osztjuk-e, és hány bucira. Sőt nem számít a téglalap alakú sütőforma sem,a szélességét is beleértve. Merthogy az első másfél órás kelesztési idő pont arra lett tervezve,hogy elugrok a Nagyobbal, kicsit tanítsam korcsolyázni. Mert én tudok. Egyszer estem, ezután még korcsolyáztunk egy jót, majd feltűnt,hogy bizonyos egyszerű mozdulatok - mint pl. a slusszkulcs elfordítása - egyszerűen jobb kézzel nem is mennek. Ekkor már tudtam, az én utam a sebészetre - meg a röntgenbe és a gipszelőbe - vezet. Így a Hokkaidó első körben kelt 4 órát, a másodikban másfelet, az Ember megtanult dagasztani, meg egy kicsit nyújtani, de azt törött csuklóval is lehet: nyújtófa egyik vége jobb tenyérbe lazán betámaszt, bal kézzel a másik vége kezel, forgat, nyújt. Úgyhogy süsse mindenki bátran, a recept mindent kibír, gyönyörűen átsül bármilyen alakban, íze, állaga nem változik, kelhet akármennyit... Hozzávalók:(28 cm-es kapcsos tortaforma) 54 dkg BL-80as kenyérliszt 6 dkg sima liszt 3 dkg tejpor(elhagyható) 10 gr szárított francia élesztő (szerintem ez a legjobb) 8 dkg cukor 1 tojás 25 dkg tej 15 dkg tejszín 9 gr só A só kivételével a száraz hozzávalókat összekevertem, egy mélyedést csináltam a lisztkeverékben, beletettem a tejet és a tejszínt, beleütöttem a tojást, majd a robotgépem dagasztókarjával bedagasztottam a tésztát. Mikor már majdnem összeállt, szórtam meg csak a sóval - mert különben dehidratálja a szárított élesztőt vagy mi...(??)( Elég sűrű anyag, meg kell vele küzdeni, de azután szépen összeáll, utána rá kell szánni még 5 percet.) Kivajaztam a tálat, letakartam, elmentem korizni stb. lásd fenn. 4 óra kelés után az Ember kidolgozta belőle a levegőt, semmi 4 részre osztás meg ilyesmi, ment újra kelni, míg megettük a zacsis levest és a mélyhűtött pizzát(Utolsó Plus-os készletek...) Ezután egyesült erővel hosszas téglalappá nyújtottuk, a hosszabbik oldaláról feltekertük, becsigáztuk a tortaformába, lekentem tejszínnel, majd pontosan 50 percig sütöttem 175 fokon. Teljesen tökéletes lett, a tetejével ugyanaz a gondom, mint Macinak, nem olyan igazi kalácsos, de majd finomítunk ezen. Sok mindennel kipróbáltuk ebéd helyett vacsorára, de legjobb a citromdzsemmel. Maci és Marmalade oldaláról szörföztem ide, és az itteni mennyiségű élesztővel dolgoztam.