Mézben karamellizált fehérrépa leves
A jó fehérrépa a hagyományos ízesítő, levesbetét funkciónál jóval többre érdemes; mézédes, puha húsa önmagában is főszerepért kiált. Ezért is találom furcsának, hogy hogyan lett a zöldségek mumusa, amitől sokan kifejezetten ódzkodnak. És bár kirekesztettségét sosem értettem igazán, különösképp nem is bántam, hiszen így a húslevesből a fehérrépa-darabokra mindig könnyed mozdulattal repülhettem rá (nem úgy, mint a krumplira vagy a májra - gyerekként nehezen értettem, hogy ha mindenki erre pályázik, akkor miért nem lehet többet belefőzni a levesbe). Mostanában - nagy örömömre - kezdik (újra) felfedezni, legutóbb például pürésített formában kínálták egy elegáns étterem menüjének részeként. Az alábbi leves szintén figyelemreméltó alkotás, ráadásul a háziasszonyok álma címre is jó eséllyel pályázhat: a fehérrépa belső értékeit trónra emelő, igazán különleges recept hozzávalói filléres tételek a piacon, elkészítése egyszerű, az eredmény pedig lenyűgöző. Zárójelben jegyezném meg, hogy a mézben sült zöldség pürésítés nélkül, köretként is fantasztikus, nekem most párosításnak egy szép szelet kacsamell villant be elsőre, ami azért fura, mert ugye nem is eszem húst, de mindegy. Tudat és tudatalatti belső villongásai...? :) Mézben karamellizált fehérrépa leves 4 személynek (eredeti recept: www.bbc.co.uk/food) Hozzávalók: Kb. 25g olvasztott vaj (vagy lágyabb, semlegesebb ízű olaj) 0,5 kg fehérrépa, megpucolva, nagyobb darabokra aprítva 1 nagyobb db répa, megpucolva, nagyobb darabokra vágva 1 gerezd fokhagyma, durvára vágva 1 kisebb fej lilahagyma (vagy vörös is jó lesz), durvára vágva 1 tk kakukkfű (ha lehet, friss) 1 db babérlevél 1 kövér evőkanál méz (ill. ízlés kérdése) 1 liter alaplé (hús vagy zöldség alaplé, ha nincs, vízzel is működik) 1 citrom (leve) 2-3 dl tejszín só, bors chilipaprika Elkészítés: A sütőt 220 fokra melegítem. A durvára vágott fehér és sárgarépát egy sütőpapírral bélelt (kevesebbet kell mosogatni) tepsibe rendezem, az olvasztott vajban alaposan átforgatom, enyhén sózom, török rá egy kevés borsot is, és kb. 20-25 percen át sütöm (vagy ameddig el nem kezdenek puhulni, és szép aranybarna színűre sülni). 20-25 perc után kiszedem a sütőből, a répához keverem a hagymát, fokhagymát, majd még 10 percig sütöm. Megint kiszedem tepsit, a zöldségeket megszórom a fűszerekkel, ráöntöm a mézet, alaposan összeforgatom az egészet, majd visszatéve a sütőbe további 10 percig sütöm, hogy a zöldségek karamellizálódhassanak a fűszeres mézben. Ha kész, a zöldségeket lábosba teszem, felöntöm az alaplével, botmixerrel pürésítem. Hozzáadom a tejszínt, felforralom, ha szükséges, sózom, borsozom. Leveszem a tűzről, és kb. két evőkanál (ill. ízlés szerint) citromlé hozzáadásával kerekítem az ízeket (óvatosan a savanyú ízzel, inkább apránként, folyamatosan kóstolgatva adagoljuk!). Aki szereti, annak szárított vagy frissen aprított chilipaprikát is kínálok mellé. Elvileg tálalás előtt - a maximális krémesség érdekében - illik szűrőn átpasszírozni a levest, én ezt majdnem mindig kihagyom, de ha valakit zavar a rost, vagy nagyon különleges alkalom, megéri a plusz öt perc munkát, úgy valóban sokkal elegánsabb.