Nagypapaság, nagy boldogság
Néhány évvel ezelőtt láttam egy csodálatos fotót egy római műteremben, a Tevere partján. Emlékszem, hosszan álltam előtte, mert a kép „lelke” nem eresztett. Magas, szép, fehér hajú férfi és egy hasonló arcvonásokat viselő, gyönyörű kisfiú baktatott a képen – fojtogatóan fekete felhőkarcolók között. A férfi komoly volt, az ugrabugráló gyerek viszont önfeledten kacagott. És a kezük szorosan összekulcsolódott…