A legújabb klímakutatások szerint példátlan ütemben gyorsul a globális felmelegedés és a tengerszint emelkedése. Az adatok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a bolygó állapota folyamatosan romlik, a riasztó változások hátterében pedig immár túlnyomórészt az emberi tevékenység áll. Közvetlen veszélyt is jelent mindez a lakosságra: ahol korábban éven

Egy új kutatás szerint a világon ma már kétszer annyi szélsőséges árvíz és aszály fordul elő, mint az iparosodás előtti időszakban. A felmelegedő légkör egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a vízkörforgást, ami Magyarország számára is növekvő kockázatot jelent.

A történelem partokat bontó, árvízi nyomása, mindent magával sodró, az ószövetségi próféciákra, az Úr lesújtó haragjára rezonáló rombolása hömpölyög végig Terék Anna könyvén. – Terék Anna Jég című könyvéről Jánossy Lajos írt kritikát.

A hatalmas esőzések után a helyiek ma egy hídon állva rögzítették a hirtelen vízszintemelkedést. A romániai helyzet néhol kritikus.

Sok esővel, árvízzel, 150 fős margitszigeti matyó-lagzival, hazafias ünnepekkel és egy hamis Rákóczi-ereklyével kezdődött a nyár a száz évvel ezelőtti filmhíradóban. Megjelent a Nemzeti Filmintézet dokumentum-sorozata, a Ma 100 éve – Régi idők híradói 1926 júniusi része.

"Leginkább botanika professzor nagyapám és erdőmérnök nagybátyám hatására kezdtem érdeklődni a természet iránt. Diákkorom kedvenc programjai közé tartoztak a kirándulások, főként a Pilis, illetve a Börzsöny hegyeiben, erdeiben."

A Meteorológiai Világszervezet szerint a jelenség már a nyáron kialakulhat, és rendkívül erős lehet. A következmény aszály, árvíz és élelmiszerár-emelkedés lehet a világ több pontján.

Árvízről sokszor csak akkor beszélünk, amikor már baj van, pedig az árvízvédelem alapjaival épp a nyugodt helyzetekben érdemes foglalkozni. Az 1970-es nagy tiszai árvíz évfordulója alkalmából most egy olyan kvízzel készültünk, amely segít felkészülni és átismételni a legfontosabb árvízvédelmi tudnivalókat. Vajon mit nevezünk árvíznek, mire való a g

A közhiedelemmel ellentétben Magyarország nem víznagyhatalom, hanem vízhiányos ország. A Magyarország jövő időben legújabb adásában arról beszélgettünk, mi lehet erre a megoldás.

A károk felmérése és az eltűntek keresése még zajlik.

A csillogó kaszinók, a neonfények és a luxusszállodák felszíne alatt, a Mojave-sivatagban fekvő szerencsejáték-központ lába alatt egy több száz kilométeres, sötét világ húzódik. A Las Vegas-i árvízvédelmi alagútrendszer mára a társadalom peremére szorult, otthontalan emberek százainak nyújt állandó menedéket.

Kínában egyes tavak vízszintje már magasabban helyezkedik el, mint a környező szárazföld. A kutatók szerint a folyók által szállított hordalék lassan feltölti a medreket, ami hosszú távon komoly árvízveszélyt jelenthet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Mme) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások, rézsű- és árvízvédelmi töltésoldal kaszálások, mederkotrások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek! Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak igazolhat

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóságnak jelentős mennyiségű vizet sikerült megtartania a Hanyi–Tiszasülyi árvízcsúcscsökkentő tározó környezetében lévő egykori anyaggödrökben.

Egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után sem sikerült felelőst találni a tragédia ügyében. A román Sóipari Társaság egyelőre a Korond-patak vizét a bánya fölött átvezető csőrendszert építette meg, míg a patak medrének lebetonozása és az árvízvédelmi rendszer kiépítése továbbra sem történt meg. Az érintett területen vészhelyzetet hirdettek, amit hó

Tavaly debütáltak a dunai strandok, amelyek idén is versenytársai lehetnek a budapesti fizetős fürdőhelyeknek. Budapesten először a Római-parton nyílt meg az első Duna-parti fürdőhely, a budapesti önkormányzat a meglévők mellé további ingyenes fürdőhelyek létesítését tervezi a Dunánál. Bár a pontos nyitás még az engedélyezési eljárásoktól függ, a c

A klímamodellek szerint nem a csapadék mennyisége, hanem az intenzitása fog megváltozni a jövőben. Az eddigi évi 20-30 esőzés helyett 4-5 özönvízből jön majd össze az évi 600 mm csapadék, ami után hosszabb, száraz időszakok jönnek. De hogyan lehet ehhez alkalmazkodni?

A klímamodellek szerint nem a csapadék mennyisége, hanem az intenzitása fog megváltozni a jövőben. Az eddigi évi 20-30 esőzés helyett 4-5 özönvízből jön majd össze az évi 600 mm csapadék, ami után hosszabb, száraz időszakok jönnek. De hogyan lehet ehhez alkalmazkodni?

Árvíz, földrengés és ciklonok azok a természeti – tehát nem ember által előidézett - csapások, amelyek a legtöbb emberéletet követelik, nézzük a tíz legsúlyosabbat.

Dagesztánban regionális szintű szükségállapotot hirdettek ki az áradások miatt.