Egy új kutatás szerint az osztrigák, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek tömegükhöz képest rendkívül sok létfontosságú vitamint és ásványi anyagot biztosítanak.
A világ rovarfajainak több mint 80 százaléka a trópusokon élhet, mégis ezekről rendelkezünk a legkevesebb adattal. Egy új nemzetközi kutatás szerint a helyi tudás, a közösségi megfigyelések és a hosszú távú monitoring összekapcsolása nélkül számos faj eltűnését akár észre sem vehetjük.
A világ rovarfajainak több mint 80 százaléka a trópusokon élhet, mégis ezekről rendelkezünk a legkevesebb adattal. Egy új nemzetközi kutatás szerint a helyi tudás, a közösségi megfigyelések és a hosszú távú monitoring összekapcsolása nélkül számos faj eltűnését akár észre sem vehetjük.
A havas északi területeken az új erdők sötét lombkoronája csökkentheti a hó fényvisszaverő képességét, így részben ellensúlyozhatja a fák szén-dioxid-megkötésének klímaelőnyét. A kutatások szerint ezért nemcsak az számít, hány fát ültetünk, hanem az is, hogy hol és milyen fajokat választunk.
Egy vörös-tengeri terepkísérletben a kutatók probiotikus és posztbiotikus baktériumkeverékekkel kezeltek hőstressztől szenvedő korallokat. Bizonyos kezelések mellett a korallok fotoszintetikus működése stabil maradt a tengeri hőhullám során, ami új lehetőséget kínálhat a korallzátonyok védelmében.
A Svalbard gleccsereiből eredő folyókban minden vizsgált helyszínen megemelkedett metánkoncentrációt találtak. A kutatók szerint az olvadékvíz évmilliók óta a kőzetekben tárolt metánt moshat a felszínre.
Egy globális kutatás szerint az öreg fák természetes üregei hatékony menedéket biztosítanak az állatoknak a szélsőséges hőség és hideg ellen. Az odúk meleg időben átlagosan 3–4 Celsius-fokkal, egyes esetekben akár 15 fokkal is hűvösebbek lehetnek a külső levegőnél.
Egy 235 évet átfogó grönlandi jégmag különös változást tárt fel: 1990 után a szulfát és a nitrát mennyisége már nem követte egyszerűen az ipari kibocsátások csökkenését. A kutatók szerint a légköri kémia és a szennyező anyagok szállításának változása állhat a háttérben.
Az Amazonas korábban kiirtott területeinek egy részén újra megjelent az erdő, de a regeneráció még korántsem tekinthető biztos sikernek. A kutatók szerint a másodlagos erdők többsége fiatal és kis méretű, fennmaradásukhoz pedig hosszú távú védelemre van szükség.
Lemondott az amerikai Anthropic mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnál betöltött állásáról Jacob Coxon brit kutató, aki szerint az MI vezető fejlesztői felelőtlenül járnak el, és a technológia akár az emberiség pusztulásához is vezethet.
A nyiroködéma az esetek többségében egy életre szóló, nem gyógyítható betegség, amely folyamatos terápiát igényel. Csakhogy a nem megfelelő, szakszerűtlen kezelés súlyos problémákat, sebeket is okozhat.
Egy 23 millió évet átfogó kutatás szerint Afrika óriás növényevőinek hanyatlása már jóval az ember jelentős hatása előtt elkezdődött. A háttérben elsősorban a lassú fajképződés, valamint Afrika hosszú távú szárazodása állhatott.
Egy 15 ezer évre visszatekintő kutatás szerint a melegebb és szárazabb éghajlat jelentősen átalakíthatja Yellowstone hidrotermális rendszerét. A csökkenő hótakaró miatt egyes híres gejzírek ritkábban törhetnek ki, ahogy az Old Faithful esetében a múltban már megtörtént.
Egy új kutatás szerint a tengerparti sárga bohócvirág több különböző módszerrel védekezik a sós tengeri permet ellen. Kevesebb nátriumot enged a leveleibe, több vizet tárol, és a só bejutása után is tovább ellenáll a sejtkárosodásnak.
A felmelegedéssel a légkör sokkal több vizet képes felvenni, mégsem hullik több csapadék, az aszályok ráadásul önmagukat is képesek terjeszteni. Nyáron globálisan nem esett kevesebb csapadék, mint máskor, de most az óceánokban lett több víz.