Négyszázhatvan éve, 1566. szeptember 8-án halt hősi halált a török által egy hónapja ostromlott, rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.
Négy évtized több mint 214 ezer dokumentált esetét elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a kígyómarások jól felismerhető mintázatokat követnek. Különösen veszélyeztetettek a mezőgazdasági dolgozók, a marások többsége az alsó végtagot éri, és az esetek jelentős része délután történik.
Egy új kutatás feltárta, hogyan képesek a fák érzékelni saját törzsük görbületét, majd egy speciális, húzófának nevezett szövet segítségével kiegyenesíteni magukat. A mechanizmus bizonyos szempontból az állatok egymással ellentétesen működő izompárjaira hasonlít.
Japán kutatók harminc évvel ezelőtt több ezer embert kérdeztek meg arról, hogy szerintük milyen hosszú életet fognak élni. Mostanra elkezdett kiderülni, mennyire voltak pontosak az akkori becslések.
A NASA 1977. szeptember 5-én indította útjára a Voyager-1 űrszondát, amely most ünnepli 49. évfordulóját. A jármű novemberben éri el az egy "fény-nap" távolságot, ami azt jelenti, egy rádiójel 24 órát utazik hozzá.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem adhat otthont a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumnak, a projekt vezetője pedig arról beszélt az InfoRádióban, hogy Magyarország akár komoly tényezővé is válhat a miniatűr műholdak gyártásában.
Egy 424 főemlősfajt vizsgáló globális kutatás szerint a klímaváltozás különösen erősen fenyegetheti azokat a trópusi területeket, ahol evolúciós értelemben fiatal fajok koncentrálódnak.
Nyáron mintha gyakrabban találkoznánk az utcán hömpölygő vízzel, aminek több magyarázata is van. A csontra kiszáradt talajban a vezetékek is elmozdulhatnak, de az is okozhat csőtörést, hogy egyszerre akar mindenki sok vizet.
Egy 1,2 milliárd évet átfogó kutatás szerint az ősi tengeri üledékek vastartalma nemcsak a Föld oxigénszintjéről árulkodik. A vas nyomai a hegységek kialakulását, a kontinensek mállását és a szárazföldi növények elterjedését is megőrizték.
Egy 1,2 milliárd évet átfogó kutatás szerint az ősi tengeri üledékek vastartalma nemcsak a Föld oxigénszintjéről árulkodik. A vas nyomai a hegységek kialakulását, a kontinensek mállását és a szárazföldi növények elterjedését is megőrizték.
Egy új nemzetközi kutatás szerint az északi féltekéről a déli féltekére telepített fenyők akár négyszer gyorsabban nőhetnek, miközben az aszályokat is jobban viselik. A kedvező tulajdonságok ellenére a kutatók arra figyelmeztetnek.
A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológia
Egy több mint 70 ezer finn erdőterületet vizsgáló kutatás szerint a szélviharok hatása évekkel később is érezhető. A viharkárokat kéregbogár- vagy hókárok követhetik, a kárláncolatok több mint 90 százaléka pedig nyolc éven belül jelentkezett.
Zürichben adták át a 2026-os Ignobel-díjakat, amelyekkel a furcsa, de elgondolkodtató tudományos eredményeket ismerik el. A nyertesek között voltak, akik a csókolózást definiálták újra, míg mások a fröcskölésmentes piszoárt fejlesztették ki.
Egy 21 éven át tartó európai vizsgálat szerint egyre gyorsabban tűnnek el növények a magashegységek korábbi élőhelyeiről. Bár a hegycsúcsokon összességében nő a fajok száma, a hideg környezethez alkalmazkodott magashegyi specialisták fokozatosan visszaszorulnak.
Az erdők számára a klímaváltozás nemcsak több hőhullámot, szárazságot vagy erdőtüzet jelent. A magasabb hőmérséklet és a változó csapadékviszonyok olyan élőlények számára is új területeket nyithatnak meg, amelyek közvetlenül a fákat támadják. Egy új, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent kutatás szerint Észak-Amerika erdeinek jelentős
Hasznos talajbaktériumok jelentősen mérsékelhetik a paradicsom egyik súlyos betegségének, a baktériumos hervadásnak a tüneteit. Egy új kutatás szerint bizonyos baktériumtörzsek nemcsak lassíthatják a fertőzés kialakulását, hanem a növények növekedését is segíthetik.