Egy német kutatás szerint a fiatalabb generációk egyre kevesebb helyi növény- és állatfajt tudnak megnevezni. A kutatók szerint a természetismeret csökkenése hosszú távon a természetvédelmet is gyengítheti, mivel az emberek általában azt védik, amit ismernek.
Egy új kutatás szerint a külvárosi utcák kialakítása jelentős szerepet játszhat a közlekedési eredetű kibocsátások növekedésében. A zsákutcák, a kanyargós utak és a gyenge összeköttetések fokozhatják az autófüggőséget és a klímaszennyezést.
Egy új kutatás szerint a faültetés nem minden esetben növeli a vízkészleteket. Erősebb felmelegedés mellett az erdők párologtatása olyan mértékű lehet, hogy egyes régiókban csökkentheti a rendelkezésre álló vízmennyiséget.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás nem feltétlenül ott okozza a legnagyobb károkat az állatvilágban, ahol a leggyorsabb a felmelegedés. A fajok alkalmazkodóképessége, az élőhelyek állapota és az emberi terhelés sok esetben fontosabb tényező lehet.
Egy új kutatás szerint a hőstressz nemcsak a tehenek tejtermelését csökkenti, hanem a tej fehérje- és zsírtartalmát is rontja. A tudósok szerint ez a tejipar számára akár kétszer akkora gazdasági veszteséget okozhat, mint amit korábban feltételeztek.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a világ hagyományos mezőgazdasági tájai bizonyítják, hogy az élelmiszer-termelés és a biodiverzitás megőrzése nem zárja ki egymást. A kutatók négy különböző modellt azonosítottak, amelyek biztosítják a gazdaságok fennmaradását.
Egy új kutatás szerint a trópusi Csendes-óceán természetes ingadozásai jelentősen befolyásolják a déli félteke légköri folyamatait. A tudósok szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy a klímamodellek még mindig nem tudnak megegyezni egyes éghajlati változások előrejelzésében.
Amerikai kutatók olyan gombákat találtak sivatagi mohák szöveteiben, amelyek a legtöbb szárazföldi növénnyel szimbiózisban élnek. A felfedezés arra utal, hogy a mohák és gombák kapcsolata jóval régebbi és összetettebb lehet, mint korábban gondolták.
Egy új kutatás szerint az olvadó permafroszt nemcsak szén-dioxidot szabadíthat fel, hanem olyan kémiai folyamatokat is beindíthat a folyókban, amelyek szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. A jelenség nem állítja meg a felmelegedést.
A tudós szerint a magánélet, az oktatás és a munka sincs akkora bajban, mint sokan hiszik. Az új technológiák gyakran keltenek félelmet, igaz, a háborús felhasználás tényleg korlátozásért kiált.
Egy új kutatás szerint a növények, állatok és mikroorganizmusok által kibocsátott vegyületek egyetlen összefüggő „kémiai tájképet" alkotnak. A tudósok szerint ez a láthatatlan hálózat alapvetően befolyásolja a beporzást, a táplálékszerzést és az ökoszisztémák működését.
Egy új európai kutatás szerint a szántóföldek szerkezete és a termesztett növények változatossága fontos nyomokat hordozhat a biodiverzitás állapotáról. A mozaikos mezőgazdasági tájak nemcsak élelmiszert termelnek, az élővilág fennmaradásában is szerepet játszhatnak.
Kínai kutatók 237 óriásvírus-genomot azonosítottak part menti iszapos területeken, köztük egy eddig ismeretlen víruscsoportot is. A vírusok szerepet játszhatnak a szén- és nitrogénkörforgásban, így közvetve a Föld kémiai egyensúlyát is befolyásolhatják.
Egy új kutatás 600 évre visszamenően rekonstruálta Európa hóviszonyait. Az eredmények szerint a havas telek évszázadokon át viszonylag stabilak voltak, de az 1800-as évek közepe óta folyamatos és egyre gyorsuló visszaesés figyelhető meg.
A kutatók nagyon sokáig sikertelenül próbálták megfigyelni az amazonasi rövidfülű kutyát, ám egy új kutatás szerint nem is annyira ritka, mint azt korábban feltételezték.
Június elején indult el a Túlbetonozva kampány fotópályázata, amelyre az ország minden szegletéből érkeztek képek – ezekből mutatunk be most egy válogatást.