Egy új genomikai kutatás szerint egy ősi fa genetikai értékét nem feltétlenül az életkora határozza meg. A kritikusan veszélyeztetett kínai mocsárciprus 147 példányának vizsgálata azt mutatta, hogy egyes idős fák mára eltűnt természetes populációk ritka génváltozatait őrzik.
Egy új kutatás szerint a Grönlandról az Atlanti-óceánba jutó olvadékvíz megváltoztathatja az óceán hőmérsékleti viszonyait, ami közvetve növelheti bizonyos európai hőhullámok és heves viharok kialakulásának esélyét.
Az Antarktisz talajában olyan baktériumtörzseket azonosítottak, amelyeknek nem találták megfelelőit a világ más részein. A felfedezés arra utal, hogy a kontinens saját, különleges mikrobiális élővilággal rendelkezik.
Ungvári Gábor és Horváth Gábor kutatók szerint viszont beszélni kell arról, hogy mi lesz akkor, ha beigazolódnak a klíma-előrejelzések. Nem kell mindent az államtól várni, lehet, hogy az ingatlantulajdonosoknak és a vállalkozóknak is be kell majd szállniuk a vízpótlás finanszírozásába.
Egy új kutatás szerint a kutyák még gazdájuk pislogására is érzékenyek. A kísérletben gyakrabban pislogtak, amikor saját gazdájuk pislogó arcát látták, míg ismeretlen embereknél nem jelentkezett ugyanilyen egyértelmű hatás.
A távcső újdonságát ahhoz hasonlította, mint amikor valaki az emberi ragya után már nem csupán a bőr egy apró felületére lát rá, hanem az egész emberre, így teljesen más vizsgálatok is lehetővé válnak, ezek a vizsgálatok pedig le is egyszerűsödnek és olcsóbbakká is válnak, illetve a szép képek nagy mennyiségű elkészítésén keresztül az egész univerz
Az Antarktisz olvadó jege egyre több édesvizet juttat a part menti tengerekbe, ami csökkenti azok sótartalmát. Egy új kutatás szerint már mérsékelt változás is felboríthatja egy antarktiszi rákféle belső egyensúlyát, nagyobb csökkenés pedig súlyos kopoltyúkárosodást okozhat.
Egy új kutatás szerint a papírpoharak belső műanyagbevonatából milliónyi mikro- és nanoműanyag-részecske kerülhet a forró italokba. A vizsgált biológiailag lebomló PLA-bevonat ráadásul tömeg alapján több műanyagot bocsátott ki, mint a hagyományos polietilén, az emberi egészségre gyakorolt következmények azonban egyelőre nem tisztázottak.
Horvát és olasz kutatók új megfigyelő- és korai előrejelző rendszert fejlesztenek az Adriai-tengerbe behurcolt idegenhonos fajok terjedésének nyomon követésére. Az ALIENA projekt célja, hogy feltérképezze, hol jelennek meg ezek az élőlények, mekkora a populációjuk, és milyen ütemben terjednek – közölte a Croatia Week.
Egy új kutatás szerint a motorcsónakok zaja már életük legkorábbi szakaszában tartósan befolyásolhatja a korallzátonyokon élő halakat. A motorzajnak kitett fiatal tüskés korallsügérek kisebbre nőttek, és veszélyhelyzetben gyakrabban hoztak rossz döntést: egy részük menekülés helyett éppen a fenyegetés irányába úszott.
Szaúd-Arábiában kameracsapdák rögzítették, ahogy két, elsősorban kiváló vadászként ismert kaffersas több napon keresztül egy kecsketetemből táplálkozott. Az egyik madár több mint kilenc órát töltött egyhuzamban a tetemnél.
Szeptember első hetében a Vénusz a Spicával, a Szűz csillagkép legfényesebb csillagával alkot látványos párost. A fogyó Hold pedig a Plejádokkal és a Marssal rendez látványos találkozókat.
Az Amerikai Egyesült Államokban 15 ember eltűnhetett, amikor villámárvíz söpört végig a Grand Canyon Nemzeti Parkban, a Bright Angel Canyon és a Phantom Ranch környékén. Egy 46 éves férfi holttestét a Colorado folyóban találták meg. A villámárvizek nagyon gyorsan alakulnak ki, és Magyarországon is egyre gyakoribbak lesznek – jövendölte az InfoRádió
Egy új kutatás szerint az időjárás elméleti előrejelezhetőségi határa nem néhány hét, hanem akár 129 nap is lehet. Ez nem jelent négy hónapos pontos prognózisokat, de arra utal, hogy a jelenlegi kéthetes előrejelzési horizontnál jóval több információ rejtőzhet a légkörben.
Egy új tudományos áttekintés szerint az aszály bizonyos körülmények között növelheti a fertőző betegségek kockázatát. A zsugorodó vízforrások körül összezsúfolódó emberek és állatok, a megváltozó vízminőség és a szúnyogok számára kedvező új élőhelyek egyaránt segíthetik egyes kórokozók terjedését. Más betegségek ugyanakkor éppen visszaszorulhatnak
Egy új kutatás szerint a tengervízben található mikroorganizmusok és planktonok genetikai összetételéből meglepő pontossággal megbecsülhető, mennyi bálna tartózkodik egy adott tengeri térségben.