Egy új nemzetközi kutatás szerint a növényfajok sokféleségének elvesztése 2050-re akár 15 százalékkal csökkentheti a világ gyepterületeinek szén-dioxid-felvételét. Egyes trópusi régiókban a veszteség az 50 százalékot is elérheti.
Egy 29 éven át tartó amerikai kutatás szerint a bölények visszatelepítése több mint 100 százalékkal növelte az őshonos növényfajok számát egy kansasi prérin. A legeltetés a súlyos aszály utáni regenerációt is segítette, ami fontos tanulságokkal szolgálhat a természetvédelmi célú legeltetés és az élőhely-helyreállítás számára.
A lepkék különleges színlátásának kialakulását vizsgáló kutatók felfedezték, hogy az evolúció a már meglévő idegsejteket is felhasználhatja új érzékelési képességek kialakításához.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások globálisan mintegy 12 százalékkal csökkentették a vegetációtüzek számát. Egyes országokban azonban több tűz keletkezett, feltehetően a természetvédelmi ellenőrzések és a tűzmegelőzési tevékenységek visszaesése miatt. A kutatás rámutatott, hogy az emberi tevékenység
A régóta húzódó ügy arra biztosan alkalmas, hogy megmutassa, milyen keserves bürokratikus útvesztőbe kerülhet, aki egy más országból származó használt járműre szeretne magyar rendszámot tenni.
Az erdők feldarabolódása nemcsak a biodiverzitást veszélyezteti, hanem a helyi hőmérsékletet is növelheti. Az erdőszélek fokozottan ki vannak téve a napsugárzásnak és a felmelegedésnek, ami tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, és veszélyeztetheti az erdei ökoszisztémák egyensúlyát.
Egy új hawaii kutatás szerint az egészséges korallzátonyok hangjainak lejátszása elősegítheti a fiatal korallok megtelepedését. A tudósok azt is megállapították, hogy a speciális baktériumbevonatok és a megfelelően kialakított mesterséges élőhelyek különösen fontos szerepet játszhatnak a zátonyok helyreállításában.
Október 10-e a Mentális Egészség Világnapja. Ennek kapcsán készített felmérést a magyar fiatalok lelkiállapotáról az IDEA Intézet, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító. A kutatás szerint minden harmadik 14 és 19 év közötti fiatal lelki problémákkal küzd, és szorongva kezdi a napját. Az NNGY szakértője az InfoRádióban arra is rámutatott, hogy b
Adam Gries szerint a tudományos kutatások támogatásával az emberi élettartam akár 150 évre is kitolható. Állítja, ha nem teszünk semmit, pár évtizeden belül akkor is 100-110 évig fogunk élni.
Egy friss tudományos elemzés szerint a hőhullámok idején az időseket akkor is veszély fenyegetheti, ha otthonukban van légkondicionáló. A kutatók a megfizethető hűtés, a megfelelő lakáskörülmények és a célzott egészségvédelem fontosságára figyelmeztetnek.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a 2023–2024-es El Niño idején a trópusi erdők háromnegyedét egyszerre sújtotta rendkívüli hőség és szárazság. A szélsőséges hőmérsékletek egyes kibocsátási forgatókönyvek szerint már húsz éven belül rendszeressé válhatnak, különösen veszélyeztetve az Amazonas élővilágát és szénmegkötő képességét.
A világ természetes osztrigazátonyainak mintegy 85 százaléka eltűnt, de egy új kutatás szerint jelentős területeken továbbra is megfelelőek lehetnek a környezeti feltételek a helyreállításukhoz. A legígéretesebb élőhelyek 77 százaléka azonban nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Egy új amerikai kutatás szerint a hajlakkok, tisztítószerek, festékek és építőanyagok a nyári városi légszennyezés jelentős forrásai lehetnek. A vizsgált területen a nyári illékony szerves vegyületek kibocsátása két-négyszerese volt a télinek. A felfedezés a levegőminőségi előrejelzések pontosítását is segítheti.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a klímamodellek akár háromszorosan is alábecsülhetik a tengeri eredetű, felhőképződést segítő szerves aeroszolok számát. Az Írország partjainál végzett mérések alapján ezek az apró részecskék a korábban feltételezettnél nagyobb szerepet játszhatnak az óceánok természetes hűtőhatásában. 
Amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bükkfák genetikai adottságaiknak köszönhetően ellenállóbbak lehetnek a pusztító bükklevélbetegséggel szemben. A felfedezés új lehetőségeket nyithat az erdők megóvásában, miközben az európai bükkök érzékenysége további vizsgálatokat indokol.
A NASA közel ötvenévnyi műholdas megfigyelése szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója drámai változáson ment keresztül. A 2026-os nyári minimum a tizedik legalacsonyabb volt a mérések történetében, miközben a megmaradt jég egyre fiatalabb és vékonyabb.
A Stockholmi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Balti-tenger apró fotoszintetizáló baktériumai összetapadva jelentős mennyiségű szenet szállíthatnak a mélyebb vízrétegekbe. A felfedezés segíthet pontosabban megérteni az óceánok szerepét a klímaváltozás mérséklésében.