Amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bükkfák genetikai adottságaiknak köszönhetően ellenállóbbak lehetnek a pusztító bükklevélbetegséggel szemben. A felfedezés új lehetőségeket nyithat az erdők megóvásában, miközben az európai bükkök érzékenysége további vizsgálatokat indokol.
A NASA közel ötvenévnyi műholdas megfigyelése szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója drámai változáson ment keresztül. A 2026-os nyári minimum a tizedik legalacsonyabb volt a mérések történetében, miközben a megmaradt jég egyre fiatalabb és vékonyabb.
A Stockholmi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Balti-tenger apró fotoszintetizáló baktériumai összetapadva jelentős mennyiségű szenet szállíthatnak a mélyebb vízrétegekbe. A felfedezés segíthet pontosabban megérteni az óceánok szerepét a klímaváltozás mérséklésében. 
Egy új kutatás szerint a cirok a melegebb és szárazabb európai éghajlat egyik nyertese lehet. A hő- és szárazságtűrő gabona ma még csak az európai szántók körülbelül 0,1 százalékán terem, de a század végére jelentősen bővülhetnek a termesztésére alkalmas területek.
Sokan nem értik, miért kerül egymillióba egy javítás, de nem csak ezért nem vállal több autót a győri szerviz, ahová az ország túlsó feléből is jártak dízeles járművek gazdái. Az utóbbi években valami nagyon megváltozott, ezért most felszámolták az Interdiesel autószervizét.
Egy friss kutatás szerint Észak-Karolina vizsgált partvidéke 36 év alatt erdeinek több mint ötödét elveszítette. A tengerszint-emelkedés és a sós víz szárazföldre jutása egyre nagyobb területeken hoz létre elhalt fákból álló „szellemerdőket", miközben a folyamat az elmúlt évtizedben jelentősen felgyorsult.
Éjjel 1 óra 40 perc körül látványos, hosszan megfigyelhető tűzgömb húzott át az égbolton, amelyet az Időkép több webkamerája is rögzített. A felvételeken szokatlanul hosszú ideig követhető a meteor, amely fényes csíkot húzott maga után.
Henri B. Kagan és Szoai Kenzó az aszimmetrikus szerves szintézis terén elért úttörő munkájáért részesült az elismerésben. A rangos díjjal járó mintegy 450 millió forintos összeget megosztva kapják a szakemberek.
Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat "az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért". Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szer
Mesterséges intelligencia és szuperfelbontású mikroszkóp segítségével kutatók 25 ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a Kenya-hegy füves élőhelyeinek változásait. A fosszilis pollen szerint a fűfélék sokfélesége az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában jelentősen visszaesett, majd később ismét növekedett.
A műanyagszennyezés jóval nagyobb problémát jelent a látható hulladéknál: a mikro- és nanoműanyagok bekerülnek a vízbe, a talajba, az élővilágba és az emberi szervezetbe is. Egy több mint 36 ezer tanulmányt feldolgozó kutatás szerint a megoldáshoz nem elég a hulladék eltakarítása, már a műanyagok előállítását és felhasználását is csökkenteni kell.
A klímaváltozás növényvilágra gyakorolt hatásáról rengeteg kutatás, modell és előrejelzés született. Tudjuk, hogy az emelkedő hőmérséklet, az egyre súlyosabb aszályok és a szélsőséges időjárási események képesek átalakítani az ökoszisztémákat. Amikor azonban azt szeretnénk pontosan meghatározni, mi történik jelenleg a természetes növényközösségekke
A belga Francis Halzen részecskefizikus és asztofizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat. Az Anktartiszon működő IceCube Neutrino Obeszrvatórium ötletgazdája és vezető kutatójának irányításával dolgozó konzorcium tagja Kun Emma is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatárs
A belga asztrofizikus kapta az elismerést a kozmikus neutrínók felfedezéséért. A rangos díjjal 12 millió svéd korona, azaz mintegy 450 millió forint jár.
Egy 458 kígyófajt vizsgáló kutatás szerint a mérges fajok átlagosan jobban elütnek természetes környezetüktől, mint a nem mérges kígyók. A feltűnő, különösen vörös színezet figyelmeztető jelzésként segíthet elriasztani a ragadozókat.
Egy új Nature-tanulmány szerint a Föld szilárd belső magjának lassú „hintázása" gravitációs kölcsönhatásba léphet a köpennyel, és ezzel néhány milliszekundummal módosíthatja a nap hosszát. A felfedezés új módszert kínálhat bolygónk több ezer kilométer mélyen fekvő rétegeinek megértéséhez.
Egy kanadai kutatás szerint a ritkábban kaszált és célzottabban gyomirtózott útszegélyeken 45 százalékkal több beporzót és 23 százalékkal több fajt találtak. Az eredmények szerint az utak melletti zöld sávok megfelelő kezeléssel értékes élőhelyet jelenthetnek a méhek és más beporzók számára.
A Negev-sivatagban élő Chlorella ohadii alga rendkívüli fény-, hő- és szárazságtűrésével keltette fel a kutatók figyelmét. A tudósok most azt vizsgálják, felhasználhatók-e különleges anyagcsere-folyamatai ellenállóbb és nagyobb terméshozamú haszonnövények létrehozásához.
Egy új kutatás szerint az Európában 2025-ben született gyermekek életük során átlagosan 84 százalékkal több szélsőséges tűzveszélyes időjárásnak lehetnek kitéve, mint az 1950-ben született generáció.