Nem meglepő módon az európai kutatás rámutatott, hogy az időjárási szélsőségek okozta halálozások szoros összefüggésben vannak az anyagi helyzettel és az életkörülményekkel.
Százéves lett David Attenborough, aki szenvedélyes kíváncsiságával és stílusával a természetfilmezés megkerülhetetlen alakja. Túl nagy fogai miatt először még képernyőre sem kerülhetett, később a BBC egyik irányítója lett. Neki köszönhetjük a Monty Pythont és a snookerközvetítéseket is.
Mindeddig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a skarlátot az európai hódítók hurcolták be az amerikai kontinensekre. Most azonban megdőlni látszik ez a tézis.
A kutatóintézet szerint tudatosabban kellene bánni mind a szennyvízzel, mind a vegyszerekkel, mert bár jelenleg kifogástalan a tó vízminősége, de jó lenne, ha ez így is maradna.
Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia legnehezebb problémáit is képes kezelni. Az eljárás felgyorsíthatja a bonyolult enzimek, például a citokróm P450 májenzim modellezését, ami kulcsfontosságú a gyógyszerkutatásban.
A szaglást sokáig háttérbe szorított érzékszervnek tartották, a legújabb kutatások azonban arra utalnak, hogy jóval fontosabb szerepet játszhat az agyműködésben, mint korábban gondolták.
A modern élet elképzelhetetlen okostelefonok és számítógépek nélkül, a szakértők szerint azonban egyáltalán nem mindegy, milyen távolságból használjuk ezeket az eszközöket.
Szalay Zoltán, a UN-REN műszaki és természettudományokért felelős alelnöke egy podcastben arról beszélt, hogy az autonóm járművek térnyerése elkerülhetetlen, mert már most lepipálják az embert vezetési teljesítményben, ám még mindig vannak olyan hibáik, amiket egy ember nem követne el.
A világ bizonyos részein, így az észak-csendes-óceáni szubtrópusi köráramlatban a színes műanyagdarabkák akár ötször akkora mértékben is hozzájárulhatnak a felmelegedéshez, mint a korom.
A mononukleózisért, vagy hétköznapi nevén csókbetegségért felelős Epstein-Barr vírus (EBV) az egyik leggyakoribb vírus, az emberek 95 százalékában megtalálható, csakhogy kellemetlen szövődményeket okozhat hosszútávon. Ennek azonban hamarosan vége lehet.
A választás után megint terítékre került a magyar tudományos rendszer átalakítása, az MTA, a HUN-REN, a kutatóintézetek vezetői és az érdekképviseleti szervek is elmondták, szerintük mit kéne csinálni. Egyetértés egyelőre nincs, az viszont már biztosnak tűnik, hogy az új kormányzat máshogy fogja kezelni a tudományt, mint a Fidesz.
Május elején az év egyik leggyorsabb meteorraja, az Éta Aquaridák elérte a maximumát: a Halley-üstökösből származó porszemcsék akár 67 kilométeres másodpercenkénti sebességgel is becsapódhatnak a Föld légkörébe. A meteorraj szabad szemmel is megfigyelhető – mondta az InfoRádióban Fockter Zoltán, a Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagásza.
Egy tanulmány szerint a színes mikro- és nanoműanyagok jelentős melegítő hatást fejtenek ki a légkörben. Igen komoly negatív hatásuk lehet, de ez gyorsan mérsékelhető is lehetne.
A Halley-üstökös törmelékéből származó Eta Aquaridák meteorraj május 5-6. éjjelén tetőzik. A megfigyelést idén egy fényes, fogyó domború Hold nehezíti, ami a hajnali órákban is az égen lesz.