Egy kínai-magyar kutatás keretében, kontinenseken átívelő rádiótávcső-hálózatok archív adatai alapján bizonyították egy rejtőzködő fekete lyuk jelenlétét egy három galaxis ütközéséből születő rendszerben – közölte a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.
Egy új kutatás szerint a természetvédelmi törvények többsége a fajok fennmaradására koncentrál, miközben kevés figyelmet fordít az egyes állatok jólétére.A kutatók szerint a jövő természetvédelmének ezt a két szempontot jobban össze kellene hangolnia.
Egy új kutatás szerint a makákómajmok is megtapasztalják a „hátborzongató völgy" jelenségét: a majdnem élethű, de kissé természetellenes digitális majomtestek kevésbé keltik fel a figyelmüket, mint a teljesen valóságos vagy a nagyon egyszerű modellek.
Egy új kutatás szerint a mikroműanyagok nem egyformán veszélyesek a halak életének minden szakaszában. A legnagyobb károkat a szaporodási időszakban okozhatják, amikor a szervezet különösen érzékeny a környezeti stresszhatásokra.
Számítógépes szimulációkkal bizonyították be, hogy egy törpegalaxis, ami több mint a tízmilliárdszorosát tette ki a Nap tömegének, átrendezte a galaxist.
Egy új kutatás szerint a folyókban élő metánfaló baktériumok jóval kevesebb metánt bontanak le, mint azt korábban feltételezték. A legnagyobb kibocsátást okozó kis patakokban a mikroorganizmusok a metán kevesebb mint 5 százalékát képesek semlegesíteni.
Egy új kutatás szerint a gyümölcsfogyasztás jelentős szerepet játszhatott a madarak feltűnő tollazatának és összetettebb viselkedésének kialakulásában. A madarak és a gyümölcstermő növények évmilliók alatt kölcsönösen alakították egymás evolúcióját.
Egy új kutatás szerint növények segítségével is előállítható a kazein, a tej egyik legfontosabb fehérjéje. A technológia hosszabb távon lehetővé teheti, hogy egyes tejtermékek tehéntej nélkül készüljenek, bár a módszer még fejlesztési szakaszban van.
Egy új kutatás szerint a tonhalak nem közvetlenül a dinoszauruszok kihalása után fejlődtek ki. A modern tonhalak különleges tulajdonságai mintegy 50 millió év alatt, fokozatos evolúció eredményeként alakultak ki.
Egy új kutatás szerint a tengerszint változásai évmilliókon keresztül hozzájárultak a Föld éghajlatának stabilizálásához. A sekély tengerek átalakulása befolyásolta az óceánok tápanyag-ellátását, ez pedig hatással volt arra, mennyi szén-dioxid maradt a légkörben.
Körbejárta a médiát a napokban egy meteorológiai radarról készített felvétel, amelyen a balatoni árvaszúnyograjzás hatása látható. Ennek kapcsán mutatott rá érdekes folyamatokra és az idei rajzás különlegességére Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
Egy új kutatás szerint az ausztrál rózsáskakaduk nemcsak képesek repülni, hanem valószínűleg élvezik is. A madarak önként választották a repülést, utána optimistább viselkedést mutattak, és több napon át tartó repülési tilalom után pesszimistábbá váltak.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás nem egységesen növeli a vízzel terjedő betegségek kockázatát. A fertőzések alakulását a hőmérséklet mellett az árvizek, az aszályok, a vízellátás és a helyi infrastruktúra állapota is jelentősen befolyásolja.