Az Európai Unió külügyi tanácsa luxembourgi ülésén szankciókat vezetett be az emberi jogok megsértése miatt 11 személlyel és négy szervezettel szemben.
Az elmúlt hét alatt Oroszország több mint száz csapást mért iráni kamikaze drónokkal lakóépületekre, erőművekre, szennyvíztisztító telepekre, hidakra és játszóterekre számos ukrán városban.
Több tízezren tüntettek Párizsban az infláció, az üzemanyag-hiány és a kormány politikája miatt. A szervezők szerint 140 ezren vettek részt a felvonuláson, eközben Olaszországban is demonstráltak az elszálló árak és a megélhetési nehézségek miatt.
Kamikaze-drónokkal támadták meg Kijevet az oroszok, az ukrán fővárosban 18 embert mentettek ki a romok alól. A megszállók Kijev mellett több más várost is bombáztak, Szumiban három ember meghalt és kilencen megsebesültek rakéta-támadásban. Az ország keleti részén továbbra is heves harcok dúlnak.
A külügyminisztérium döntésével párhuzamosan az amerikai pénzügyminisztérium szankcióval sújtotta az al-Shabaab pénzügyi közvetítő hálózatának kilenc tagját.
A külügyminisztérium döntésével párhuzamosan az amerikai pénzügyminisztérium szankcióval sújtotta az al-Shabaab pénzügyi közvetítő hálózatának kilenc tagját.
Az oroszok az annektált megyéről tárgyalni sem hajlandók, az ukránok meg területi veszteséget nem fogadnak el. Biden és Putyin kizárták, hogy mostanában találkozzanak. Egyre nagyobb területet lőnek az oroszok, és egyre jobb fegyvereket kapnak az ukránok. A magyar kormány egyedüli a nyugati szövetségben, amelyik az őszi eszkaláció közben új jaltai
Mikulas Bek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere szerint „a magyar kormány sok mindenre hajlandó azért, hogy teljesítsék az Európai Bizottság elvárásait”.
A miniszter már szeptemberben azt hangoztatta, hogy a reaktorok újraindítása lehet a karbonsemlegesség gyorsabb elérése és az ország energiabiztonsága felé vezető út.
Arra a kérdésre, hogy a 2024 májusában esedékes következő parlamenti választásra is ő vezeti-e a kormányzó Konzervatív Pártot, a brit miniszterelnök határozott igennel válaszolt.
Tamás Gáspár Miklós szerint a dilemma az, hogy hogyan lehet békére kényszeríteni valakit, aki nem akar békét. Mert ha Ukrajnának nem küldenének nyugati fegyvereket, akkor Oroszország nem békét kötne, hanem megszállná Ukrajnát. „Ebben a baloldalnak nem osztottak lapot”, „a béke, szabadság és egyetértés egyszerűen nem szerepel a műsoron” – mondja a b
Az USA-n kívül csak két ország ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, ezek egyikeként Ausztrália sajátos megoldást választott. Az új kormány azonban másként látja a helyzetet.
A skót kormány hétfőn tette közzé a visszalépésről szóló cselekvési programot, melyben a saját kibocsátású skót pénznemről és a schengeni övezetről is írnak.