Idén január 1-jétől már két biztosítási jogviszony (munkaviszony és tartós megbízás) esetében határoz meg a Tbj. a minimálbér 30 százalékának alapul vételével havi minimum járulékfizetési kötelezettséget. Egymástól eltérő jogviszonyokról van szó, hiszen a munkaviszony a munka törvénykönyve (Mt.), a megbízás pedig a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatál

Jogerősen pert nyertünk az MNB ellen: ki kellett adniuk, mi alapján és mire költöttek el 105 milliárd forintot a székházfelújítása során. A még Matolcsy György elnöksége alatt végrehajtott rekonstrukciót Matolcsy fiának barátja, Somlai Bálint cége végezhette el. Az ügyben büntetőeljárás folyik.

Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony

Nem vélemény, hanem kőkemény matematikai tény: Farkas András Nyugdíjguru legfrissebb előrejelzése szerint 2037 lesz az az esztendő, amikor a magyar nyugdíjrendszer olyan kritikus ponthoz ér, amit már nem lehet finomhangolással kezelni. A demográfiai olló szétnyílása miatt egymillió járulékfizető hiányzik majd a kasszából, ami kényszerű és drasztiku

Az egyéni vállalkozó nyugdíja nemcsak attól függ, hány évet dolgozott valaki, hanem attól is, milyen adózási formát választott és mekkora összeg után fizette meg a járulékokat. A különbségek jelentősek lehetnek: míg egy katás vállalkozó szolgálati ideje töredékére csökkenhet, addig egy átalányadózó teljes értékű éveket gyűjthet.

Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot; januártól egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók bevallási szabályai: függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét, a tb-járulékot és szochot tartalmazó, úgynevezett 58-as bevallást

Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot.

Az éttermek és a cukrászdák a felszolgálási díj alapjául szolgáló árbevétel 20 százalékát is szétoszthatják február 1-jétől a dolgozók között felszolgálási díjként, ez az összeg szja- és szochomentes, a kifizetőnek csak a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell levonnia - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az intézkedés

Januártól jelentősen egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók járulékbevallási szabályai: a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót már csak negyedévente kell bevallani és megfizetni.

A rokkantsági ellátásában részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít (aminek jogszabályi akadálya nincs, hiszen korlátlanul folytathat keresőtevékenységet), járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékalapot képező jövedelmet révén magasabb ellátásra tehet szert.

Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot; januártól egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók bevallási szabályai: függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét, a tb-járulékot és szochot tartalmazó, úgynevezett 58-as bevallást

Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot, januártól ugyanis egyszerűsödtek a rájuk vonatkozó bevallási szabályok. Függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét. A változás a gyakorlatban a jól ismert 58-as bevallást érinti

Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot; januártól egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók bevallási szabályai: függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét, a tb-járulékot és szochot tartalmazó, úgynevezett 58-as bevallást

Hogyan kell jogszerűen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló részére az időarányosan járó SZÉP-kártya-juttatás összegénél több juttatást utalt át a munkáltató? A cég cafeteriaszabályzata szerint a jogosulatlanul kifizetett összeg visszajár, azt a munkabérből levonja a munkáltató. A nettó bérből visszavont juttatás járulékaival mi történik? Ön

Az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell bevallani a tb-járulékot és a szochot; januártól egyszerűsödtek az egyéni vállalkozók bevallási szabályai: függetlenül attól, hogy valaki a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint vagy átalányadózóként folytatja tevékenységét, a tb-járulékot és szochot tartalmazó, úgynevezett 58-as bevallást

Annak ellenére, hogy idén már csak negyedévente kell benyújtaniuk az egyéni vállalkozóknak a járulékbevallást, többen ezt február 12-ig is megtették. A bevallási gyakorisághoz igazodik a szocho és a tb-járulék megfizetésének határideje is, de a járulékbevallásban a közterheket havonkénti bontásban kell feltüntetni.

Idén januártól az egyéni vállalkozóknak már csak negyedévente kell benyújtaniuk a tb-járulékot és szochót tartalmazó 58-as bevallást, ezzel megszűnt a havi adminisztrációs teher.

Magánszemély tartós megbízási jogviszony keretében látja el feladatát,100 százalékban ekho adózással, főállás mellett, a bruttó megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. A megbízott a főállásában megfizeti a minimálbér után az általános szabályok szerint a tb-járulékot, a tartós megbízási jogviszonyában pedig az ekho adózással az 5,5 sz

Ha egy átalányadózó egyéni vállalkozónak nem keletkezik szja-köteles jövedelme, igénybe veheti-e a tb-járulékból a családi kedvezményt? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Mibe kerül a munkáltatónak, ha munkavállalója a meglévő munkabérelőlege mellé újabbat vesz fel? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.