Sajnos előfordul, hogy valaki nyugdíjazáskor szembesül csak azzal, hogy munkáltatója a bruttó béréből levont járulékokat nem fizette be a NAV felé. Figyelembe veszik-e majd ezt az időszakot és ezeket az összegeket a nyugdíj számításakor? Ha felszámolás után a Bérgarancia Alap fizeti ki a dolgozókat, az figyelembe vehető a nyugdíj megállapításakor?

Többszázezer forintot húz ki az állam sok átalányadózó zsebéből azzal, hogy a kifizetési stop miatt sok vállalkozó nem kapja meg a pénzét az államtól. Ha ugyanis az idén kiszámlázott bevétel csak jövőre érkezik meg, akkor elesnek a 2022-es adó- és járulékkedvezményektől, a pénz pedig majd 2023-as bevételnek számít, és fizethetnek utána. Pedig a vol

Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van az Angliában élő, magyar kft.-ben tulajdonos és egyben ügyvezetőnek a kft.-ben felvett jövedelme után? Olvasói kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

2023. január 1-től kedvezőbbek lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó adó- és járulékszabályok – hívja fel a figyelmet a NAV.

2023. január 1-től kedvezőbbek lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó adó- és járulékszabályok – tette közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Bár számos munkavállalót minimálbéren, illetve garantált bérminimumon alkalmaznak, mellettük vannak olyan gazdasági szereplők is, akik pénztárcáját szintén érinti a bérmegállapodás. Ilyenek az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik az szja-mentes határig e két új érték alapulvételével fizetik a járulékokat. Cikkünkben ezt az adózói kört vesszük górc

Gyakran érkezik arra vonatkozó kérdés, hogy miként alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki idehaza folytatott vállalkozási tevékenysége mellett külföldön munkaviszonyt létesít vagy tanulmányokat folytat. Cikkünkben a vonatkozó jogszabályi előírások értelmezésével vizsgáljuk a kérdést.

A csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) igénybe vételének előfeltétele a legalább egy évnyi biztosítási jogviszony. A csed és a gyed nem alanyi jogon jár, előtte muszáj tb-járulékot fizetni, hogy az érintettek jogosultságot szerezzenek ezekre az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra.

Annak a diáknak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt és nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult, december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - közölte a NAV.

Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen váll

Annak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt, és nem tanul tovább, nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult, december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

Annak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt, és nem tanul tovább, nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult, december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

Annak, akinek a diákigazolványa október végén lejárt, és nem tanul tovább, nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen sem jogosult, december 16-ától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie - figyelmeztet  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Annak aki nem tanul tovább, nem helyezkedett el, és orvosi ellátásra más jogcímen nem jogosult december 16-tól fizetnie kell.

A 2023. január 1-jétől hatályba lépő, társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggő jogszabályváltozások közül a legnagyobb horderejűeknek a biztosított és többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozók járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére vonatkozó új előírásokat tekinthetjük. A következőkben megpróbáljuk röviden

Erről beszélt az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Perlusz László arra reagált, hogy Orbán Viktor kormányfő nemrég bejelentette: nincs mozgástér a tb-járulék csökkentésére.

Orbán Viktor keddi bejelentése, miszerint nem tudja kigazdálkodni a magyar költségvetés a járulékcsökkentést, végleg lehetetlenné tette a jövő évi minimálbér-emelést, amivel kapcsolatban éppen befejeződtek volna a tárgyalások.

Kedden a KAVOSZ ünnepi rendezvényén egy felszólalásban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy már a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést. Ez a két kormányfői mondat alapjaiban rengette meg a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokat. Áll

A szélsőséges időjárás, a légszennyezettség, a kórokozók és a különböző stresszfaktorok a téli hónapokban különösen próbára teszik a szervezetünk és az azt pajzsként óvó bőrünk védekezőképességét. A száraz, feszülő bőr, a mimikai barázdák mélyülése és az apró új ráncok megjelenése azonban nem kell, hogy „kötelező járulékai” legyenek az évszakváltás

Közel voltak a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér 2023-as emelés kapcsán, azonban a kormányzati jelzés után ismét távolabb kerültek az álláspontok. A minimálbér inflációhoz igazodó emeléséhez ugyanis 2-3 százalékpontos járulékcsökkentést szerettek volna a munkaadói szervezetek, ami Orbán Viktor bejelentése alapján aligha várható