Januárban 26,3%-kal nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Valójában azonban az "átlagember" fizetésemelkedése a harmadát sem éri el ennek az ütemnek. Mi történt a bérekkel az év elején?

A bruttó átlagkereset 846 600 forint volt januárban Magyarországon. A nettó átlagkereset pedig 585 700 forint – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset 846 600 forintra, a nettó átlagkereset pedig 585 700 forintra emelkedett januárban Magyarországon – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az utóbbi tizenhat évben a Fidesszel azok is jól jártak, akik nem rájuk szavaztak. A nettó átlagkeresetek reálértéke 90 százalékkal ér többet, emelkedett az anyák foglalkoztatási rátája, és 1,3 millióan léptek át a középosztályba. Mit hozhat egy esetleges kormányváltás? Szalai Piroska írása.

Megjelent a kormányrendelet a nettó havi életpálya átlagkereset számításához alkalmazandó valorizációs szorzókról. A nyugdíj számításához elengedhetetlen szorzószám fontos mindazoknak, akik 2025. december 31. után mentek nyugdíjba 2026. december 31-ig bezárólag. Mutatjuk a hivatalos valórizációs szorzók 2026-ra vonatkozó értékét, mely az idei évben

Megjelent a 75/2026. (III. 26.) számú kormányrendelet, ami megállapítja a 2026-ban kezdődő nyugdíjak kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat, melyek az inflációhoz és az átlagkereset alakulásához igazítják a korábbi évek kereseteit a nyugdíjszámításnál, biztosítva a nyugdíjak reálértékének fenntartását.

Ugyan 2025 végén a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete jelentősen nőtt Magyarországon, a mezőgazdaságban dolgozók fizetése még mindig elmarad az országos átlagtól.

Az Eurostat friss, 2024-es adatai szerint Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön születők átlagosan 75 évre számíthatnak, miközben az uniós átlag 81 és fél év. A szakértők szerint a gyengébb gazdasági teljesítmény, az alacsonyabb jövedelmek és az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai is hozzájárulnak a jelentős lemaradáshoz.

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati idő hosszától, valamint a nyugdíj alapját képező havi átlagjövedelem nagyságától függ - ez a törvényi szabályozás. Mit jelent mindez pontosan?

A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően

Nem csak egy sima átlagszámítás történik, hiszen a 10-20 évvel ezelőtti fizetések összege jóval kisebb a jelenlegieknél.

A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően

Nyilvánosságra hozták azt a táblázatot, amely alapján az öregségi nyugdíj alapját képző havi átlagkeresetet számolják ki. A számsor 1950-ig visszamenőleg tartalmazza a most megváltozott szorzókat. A Nemzetgazdasági Minisztérium március 20-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a rendelettervezetet.

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a nyugdíjszámítás során alkalmazandó "valorizációs szorzószámok" 9 százalékos emeléséről szóló jogszabálytervezetet. A Portfolio-n tegnapelőtt pontosan előrejeleztük, hogy ez fog történni, miután tavaly 9 százalékkal nőtt a valorizációs szorzók emelésének alapjául szolgáló nettó átlagkereset. A szorzószámok emelk

Jól jár, aki idén megy nyugdíjba, hiszen 2025-ben éves szinten 9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ez pedig a nyugdíj megállapításánál kulcsfontosságú. Erről beszélt Farkas András nyugdíjszakértő.

Igazán jól járhatnak azok, akik 2026-ban mennek nyugdíjba, ugyanis a tavalyi évben tapasztalt, 9 százalékos országos átlagkereset-növekedés közvetlenül beépül az újonnan megállapított járandóságokba. Ugyanakkor ez az előny csak az idén nyugdíjba vonulókat érinti, aki régebb óta van nyugállományban, nem érzékeli majd.

Jól jár, aki idén megy nyugdíjba, hiszen 2025-ben éves szinten 9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ez pedig a nyugdíj megállapításánál kulcsfontosságú – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Farkas András nyugdíjszakértő.

A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően

Nyilvánosságra hozta a KSH, mekkora volt 2025-ben a nettó átlagkereset emelkedése. Ezzel megegyező mértékben emelkednek idén a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzószámok.

Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma átlagosan nagyjából 200.000 forintos, egy mesterdiploma pedig már 450.000 forintos kereseti előnyt jelenthet.