2025 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700 forint, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Tartja magát a forint az euróval szemben, miközben a dollárral szemben több éves csúcson van. Eközben az átlagkeresetek is kilőttek, a KSH szerint már majdnem 700 ezret keres az átlagmagyar. Te is ezt tapasztalod?

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Idén júliusban bruttó 693 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből. A nettó átlagkereset 479 500 forintot tett ki, ami 9,4 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakában re

Idén júliusban bruttó 693 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

2025. júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint, a bruttó kereset mediánértéke 570 000, a nettó kereseté 399 000 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 júliusában a bruttó átlagkereset 693 700 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 9 százalékos, azaz 57 ezer forintos növekedést jelent – emelte ki a legfrissebb statisztikai jelentésből keddi közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglal

A bruttó átlagkereset 9, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2025. júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt Magyarországon. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Júliusban a bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nettó mediánkereset 399 ezer forint volt: az emberek fele többet, fele kevesebbet keres. Kijöttek a júliusi adatok, a bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A júniusi megugrás után júliusban korrigált a magyar bérdinamika.

Júliusban kissé lassult a bruttó átlagkereset növekedési üteme, azonban a családi adókedvezmény összegének másfélszerezése miatt a nettó bérek gyorsabban nőttek a bruttónál.

2025 júliusában 693 700 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset 479 500 forint volt, reálkeresetek pedig 4,9 százalékkal nőttek, derült ki a KSH friss adataiból.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.

A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok a munkáltatók teljes körére vonatkoznak (valamennyi alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozás, nonprofit szervezetek, költségvetési intézmények teljes köre).

A nyugdíjszakértő rámutatott, hogy több olyan bevételi tétel is van, amely ugyan a nyugdíjjárulék alapját képezi, mégsem számít bele az életpálya-átlagkereset meghatározásába.

A nyugdíjszakértő szerint egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset számítása során.