Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint, az utóbbi mediánértéke 359 100 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A reálkereset 9,2 százalékkal emelkedett.

A KSH szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 627 400 forint volt Magyarországon, 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai

A bruttó átlagkereset 627 400 forint volt, 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó átlagkereset 12,5, a nettó átlagkereset 12,3, a reálkereset pedig 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A következő években fokozatosan nő a minimálbér. A cél, hogy 2027-re elérje az átlagkereset 50 százalékát. Emelkedni fog a garantált bérminimum is.

A költségvetés egy olyan, növekedésen alapuló, több éves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagkeresetet - mondja Varga Mihály pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta: 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak jövőre, ami lehetővé teszi, hogy a

2024 szeptemberében 8553 lej volt a bruttó átlagkereset Romániában, 16,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Jóval a jelenlegi átlagbér feletti jövedelemre lesz szüksége ahhoz egy fiatal kölcsönigénylőnek, hogy igénybe tudja venni a bankok által 2025 áprilisától kínált 5 százalékos kamatú, de egyéb feltételeiben sok korlátot felállító lakáshitelt – derül ki a Bank360.hu számításaiból.

Hatalmas bejelentést tett a Fidesz, a lakhatási problémák megoldása és az otthonteremtés könnyítése céljából. Az utóbbi időben nem ez az első nagy terv, kezdve az ezer eurós minimálbérrel, egészen az egy millió forintos átlagkeresetig. A 35 éven alattiaknak egy igen komoly összegű lakhatási támogatást biztosítanának.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) novemberi jelentéséből többek között a következők derültek ki: a Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók fizetése messze elmarad az átlagkeresettől, és van olyan intézmény, ahonnan tavaly a dolgozók több mint 80 százaléka kilépett.

A Hóvége beszélgetés-sorozatának első eseménye a magyarországi szegénység témáját járta körül. Ki a szegény ma Magyarországon? Erre a kérdésre nem is olyan egyszerű választ adni. A szegénységnek többféle definíciója is létezik, és az adott definíciótól függően többféle módon is mérhető. Pl. 2023-ban a szegénységi küszöb 168.279 forint volt, vagyis

A bruttó átlagkereset 2024. január-augusztus között 634 ezer forintot tett ki, 14%-kal magasabb értéket, mint egy évvel korábban - olvasható az Oeconomus közleményében.

Előre, nem hátra vagy visszafelé?

2023-ban az Európai Unióban a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített éves bruttó átlagkereset 37 900 euró volt, ez 6,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es 35 600 euróhoz képest – tájékoztatott az Eurostat.

Az ingatlanárak emelkedése miatt már egy komplett fiatal felnőttkor kell ahhoz, hogy a nettó magyar átlagkeresetből egy átlagos budapesti lakás megvásárolható legyen. A GKI Gazdaságkutató friss elemzést adott ki.

A kormány által bevezetett különböző támogatások egyre inkább megemelték a lakásárakat, és így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant – állítja a GKI. Az elemző cég kiszámolta: egy kétkeresős, átlagkeresetet kapó pár több mint 41 évig is gyűjthet Budapesten egy új lakásra.

Csak a diplomások vannak az országos átlag felett az egy főre jutó jövedelmet tekintve.

Az átlagkeresetek 9 százalékos növekedésével, stabilan alacsony inflációval és újabb nyugdíjreform nélkül, 2028-ra az átlagnyugdíj nem fogja elérni az átlagbér felét sem. Mi történt? A új gazdasági akcióterv hatására újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez, és az állami kiadásokhoz képest – írja a HVG az elemzésé