A deepfake-jelenséggel foglalkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) harmadik, öt részből álló podcastsorozata, amelynek első adása a deepfake fogalmát és mibenlétét tisztázza - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden.
"A zsarnokság régen és ma" címmel rendez tudományos konferenciát, valamint könyv- és folyóirat bemutatót a Mathias Corvinus Collegium. Az intézmény Európai politikai filozófia centrumának vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy miről, illetve kiről szól a vadonatúj kiadvány, illetve mik az MCC céljai a frissen útjára induló szakmai folyóiratta
Svájci kutatók egy, a szem szaruhártyájának (cornea) pótlását szolgáló, 3D-nyomtatóval előállítható mesterséges implantátum kifejlesztésén dolgoznak – közölte a Svájci Anyagvizsgáló és Kutatóintézet (Empa).
Az asszisztált reprodukciós eljárások - lombikbébi-kezelések - során előállított embriók minőségének nem invazív értékelését segítheti a jövőben az az új módszer, amelynek kifejlesztésén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének (MATE GBI) kutatói dolgoznak.
Eddig a leggyakrabban használt szer a minoxidil volt, ami a fejbőrre kerülve élénkíti a hajhagymákat és javítja a vérellátást, de a vegyület vékony bőrön át történő felszívódása korlátozott. Kínai és ausztrál kutatók szerint egy édesítőszer jelentheti a megoldást.
Áttörést jelentő új vérvizsgálati módszert fejlesztettek ki amerikai kutatók, amely akár 10 évvel a tünetek megjelenése előtt képes kimutatni a HPV-vel összefüggő fej-nyaki daganatokat.
Alaszka nyugati partvidékét soha nem látott árvíz sújtja a Halong tájfun után. Falvak pusztultak el, több száz embert evakuáltak – klímaváltozás a háttérben.
A Fidesz-frakció egyik videójában már konkrétan úgy beszélnek egy mesterséges intelligenciával generált képsorról, mintha az a valóság lenne. De több fideszes politikus is gond nélkül oszt meg úgy MI-videót, hogy nem jelöli, hogy ami azon látható, az nem történt meg. És még fél év van a választásig.
Egy ötezer éves szaharai gyerekmúmia alapján született meg az elmélet, miszerint először a sivataglakók ismerték meg a mumifikáció technikáját, majd továbbadták az ókori egyiptomiaknak, akik később finomították azt.
Genetikai egyezések igazolják a tizedik századi magyarok egy részének uráli eredetét - derül ki az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja kutatóinak közreműködésével készült tanulmányból, amely csütörtökön jelent meg Cell című tudományos folyóiratban.
Az ausztráliai trópusi erdők az első őserdők a világon, amelyek több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek – derül ki a Nature című tudományos folyóiratban kedden közzétett tanulmányból, amely kapcsolatba hozza ezt "a nagyon veszélyes" jelenséget az általános éghajlatváltozással.
A kutatás felfedezés, ahol a természet és az emberi kíváncsiság találkozik, s ahol minden új kérdés új kalandot jelent – derül ki az ELTE etológiai tanszékének legújabb podcastjából.
A személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (HUN-REN SZBK) kifejlesztett technológia. Horváth Péter és kutatócsoportja által kifejlesztett rendszer a mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját képes vizsgálni, így jelentősen fel tudja gyorsítani a gyógyszerfejlesz
Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa az InfoRádióban arról beszélt, hogy a korábbiakkal ellentétben a hatvan évnél fiatalabbakban is egyre gyakrabban diagnosztizálnak agresszív emlődaganatot, ami összefügghet az életmóddal és a környezeti hatásokkal.
A kelet- és magyarságkutató nyelvtudós, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója tiszteletére Vung Tau városban emelt és nemrég felújított emléksztupát koszorúzta meg a vietnámi hivatalos látogatásra Ho Si Minh városába érkezett Kövér László - tájékoztatott az Országgyűlés Sajtóirodája
Rendkívüli esemény történt október 16-án a United Airlines UA1093-as számú járatán, amely Denverből Los Angelesbe tartott: a Boeing 737 MAX 8 típusú repülőgép pilótafülkéjének szélvédője repülés közben megrepedt, a pilóta pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A gép 140 utassal és személyzettel a fedélzetén 36 ezer láb magasságban repült, amikor a
Tudósok megfejtették, hogy bár minden ember agya egyedi, mégis közös vizuális kód alapján érzékeljük a világot. Kiderült, hogy nem az számít, pontosan melyik idegsejt aktiválódik, hanem a kategóriák közötti viszony. Ez a felfedezés új irányokat nyithat az idegtudományban, az AI-fejlesztésben és az agy-gép kapcsolatokban is.
A klímaváltozás nem mindenhol csak negatív következményekkel jár. A Sahara-sivatag és Afrika több régiója viszont a jövőben több nyári csapadékot kaphat.
Az elefántok, zebrák és impalák túlélését apró mikrobák segítik, amelyek lebontják a rostokat, erősítik az immunrendszert és alkalmazkodóvá teszik az állatokat a változó környezethez.
Az olvadó jégmezők nemcsak a tengerszintet emelik, hanem ősi vírusokat és baktériumokat is felszabadíthatnak. A klímaváltozás biológiai kockázatai sokkal összetettebbek, mint hinnénk
Kevés természeti jelenség olyan látványos, mint amikor az égbolt zöldes, lilás, néha vöröses fényben hullámzik: ez a sarki fény, vagyis az aurora borealis és aurora australis. Azonban a fényfüggönyök nem csupán esztétikai élményt nyújtanak. Valójában a Föld mágneses terének működésébe engednek bepillantást, és figyelmeztetnek bennünket a világűrből
A korallzátonyok a tenger esőerdei, de a klímaváltozás pusztulással fenyegeti őket. Új kutatások szerint léteznek ellenálló ‘szuperkorallok’, amelyek reményt adhatnak a zátonyok jövőjének
A fák gyökerei alatt láthatatlan hálózat húzódik: a gombafonalak segítségével az erdők tagjai tápanyagokat osztanak meg és figyelmeztetik egymást. Ez a ‘wood wide web’ az erdők ellenállóképességének kulcsa
Új kutatás szerint az ausztrál trópusi esőerdők fái 25 éve váltottak szénnyelőből szénkibocsátóvá. A változás globális klímamodellekre is hatással lehet.
Az országban elsőként ültettek be személyre szabott, aranybevonatú pacemakert a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Szívgyógyászati Klinikáján.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.