Az idei volt globálisan a második legmelegebb november a mérések kezdete óta – állapította meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal. A 2020-at értékelő előzetes éghajlati jelentés szerint pedig a legmelegebb három év között lesz az idei.
Gyógymódokat, életminőséget javító újításokat és diagnosztikai módszereket is fejlesztettek idén egyéb betegségekre fókuszálva: év végi számvetésként érdemes ezeket is áttekinteni, hisz nem állt meg a tudományos élet a koronavírus idején sem.
Szilveszter napján lett egy éve, hogy Kína jelentette a WHO-nak az első koronavírusos eseteket: akkoriban ismeretlen eredetű tüdőgyulladésként aposztrofálták a fertőzést, amelynek működését még ma sem értjük teljesen.
A tavalyi év legfontosabb környezetvédelmi hírei, történései és katasztrófái, aggasztó jelentések a klímaváltozásról és a természeti sokszínűség csökkenéséről.
A koronavírus-járvány elmúlt egy évére visszatekintve a kutatók azon töprengenek, vajon volt-e olyan pillanat, amelyben beavatkozva megállíthatták volna a járványt, illetve azzal is foglalkoznak, mit tanulhatunk annak eddigi történetéből.
Prószéky Gábor nyelvész-matematikus szerint az ember számára a gépek cselekvése ma már nem felfogható, ez lehet az évtized egyik nagy tudományos tanulsága.
A Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Program elindítói, Nagy Balázs és Heiling Zsolt munkájuk elismeréseképp a Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított díjat vehették át Chile magyarországi nagykövetétől.
A maszkviselést a pandémia második évében is tanulnunk kell még, habár a kezdeti időkhöz képest sokat fejlődött az, ahogyan és amilyen gyakran megfelelő eszközzel védjük magunkat és másokat a koronavírustól.
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Újabb tünettel bővült az úgynevezett elhúzódó Covid jelensége: több, a fertőzésen átesett páciensnek is tartósan megzavarodott a szaglása. Nem elveszett – mint eddig az köztudott volt a Coviddal kapcsolatban –, hanem összevissza működik.
A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca oltásai is kaptak már használati engedélyt: az emberek azt várják az oltóanyagtól, hogy mindennapjaikat a régi kerékvágásba terelje vissza, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ne az esetszámok változása alapján ítéljük meg a hatékonyságot.
A már a levegőben lévő szén-dioxid miatt nagyjából 2,3 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint, akik a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
Hihetetlenül aggasztónak nevezte Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a SARS-CoV-2 közelmúltban megjelent dél-afrikai variánsát: a kutatók ezzel szemben egyelőre nyugalomra intenek és igyekszenek minél többet kideríteni az új törzsről és annak az immunizáció hatékonyságára gyakorolt esetleges hatásáról.
Az új eredmény megegyezik a világűr sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel.
Szerintük a chipet a koronavírus-oltással akarják a lakosság szervezetébe juttatni. Az állítólagos kapcsolási rajzról pedig egy egészen vicces dolog derült ki.
Az új technológia miatt jóval biztonságosabb a mostani vakcina, mint a korábbiak, a koronavírus elleni védőoltást pedig azért állították elő ilyen gyorsan, mert megvoltak a feltételei, a tudományosság semmiben nem szenvedett hiányt - hangsúlyozta az InfoRádióban Ádám Veronika.
Az Egyesült Királyságban amellett, hogy a koronavírus elleni oltások második adagjának beadási időpontját a kitolják az ajánlott legfeljebb hat héthez képest, a különböző gyártóktól származó vakcinák "keverését" is engedélyezik - itt a magyarázat, miért tesznek így.