Bár az augusztus 12-i európai napfogyatkozás lenyűgöző látványt nyújtott, aki lemaradt róla, annak sem kell sokáig várnia: 2027. augusztus 2-án érkezik az "évszázad napfogyatkozása", amely a szerdainál jóval hosszabb, több mint hatperces teljes napfogyatkozást hoz Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.
A klímaváltozás miatt az északi mezőgazdasági térségek egyre inkább a nitrogénszennyezés új gócpontjaivá válhatnak. A kutatók szerint a felmelegedés és a változó csapadékviszonyok egyszerre befolyásolják a terméshozamokat, a vízminőséget és az ökoszisztémák működését.
Egy új kutatás szerint a madarak és a denevérek védelme érdekében a szélerőművek üzemeltetőinek egyszerre több technológiát kell alkalmazniuk. A radarok, a hőkamerák, az ultrahangos rendszerek és az intelligens leállítások jelentősen csökkenthetik az állatpusztulást.
A kutatók 16 millió műholdas mérés alapján kimutatták, hogy az Amazonas, a Kongó-medence és Délkelet-Ázsia trópusi erdői eltérő módon tárolják a szenet és másként reagálnak a klímaváltozásra. Az eredmények új megvilágításba helyezik a globális szénkörforgást.
A kutatók szerint a szúnyogcsípések során a szervezetbe jutó fehérjék befolyásolhatják az immunrendszer működését. Ez a felismerés a jövőben új típusú maláriaellenes vakcinák kifejlesztését segítheti.
A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan - mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos ülésen Tihanyban.
Az Antarktisz a világ legnagyobb sivataga, mert a sivatagokat nem a hőmérséklet, hanem az éves csapadékmennyiség alapján határozzák meg. A kontinens belső területein évente kevesebb csapadék hullik, mint a Szaharában.
Egy új kutatás szerint a gyorsan terjedő erdőtüzek után egyre több erdő nem képes visszanyerni eredeti állapotát. A magtermő fák pusztulása miatt az egykori erdők helyén gyakran cserjések vagy füves területek alakulnak ki.
Már 12 éve hozzá kellett volna látni, most a Duna alacsony vízállása miatt látványosabb és sürgetőbb lett a probléma. A héten elkezdték a felszínre jutott, súlyosan mérgező és rákkeltő anyagok elhatárolását, de a valódi munka a legjobb esetben is csak egy év múlva kezdődhet el.
Magyarországon elsőként állt munkába egy robotasszisztált katéteres rendszer, amivel olyan esetek is kezelhetővé válnak, amelyek eddig nagyon nehéznek számítottak.
Egy új kutatás szerint az ipari halászat az elmúlt hat évtizedben több százmillió tonna szenet, nitrogént és foszfort vont ki az óceánokból. A tudósok szerint ez jelentősen átalakíthatja a tengeri ökoszisztémák működését.
Egy új kutatás szerint Európa hegyvidéki növényzete sokkal összetettebben reagál a klímaváltozásra, mint azt korábban feltételezték. A hidegkedvelő növények gyorsan visszaszorulnak, miközben a meleghez alkalmazkodott fajok egyre nagyobb teret nyernek.
Hivatalosan is bemutatta V4 Pro elnevezésű új mesterségesintelligencia-modelljét a kínai DeepSeek, amely a vállalat korábbi V4 Flash modelljénél jóval magasabb áron érhető el. A fejlesztő szerint az új modell elsősorban az összetett, önállóan végrehajtott feladatokban teljesít jobban.
Egy új kutatás szerint a több tízezer évvel ezelőtt kihalt ragadozók eltűnése ma is befolyásolja a Föld ökoszisztémáinak működését. A tudósok szerint nemcsak a fajok vesztek el, hanem azok az ökológiai kapcsolatok is, amelyek a táplálékhálózatok stabilitását biztosították.
Egy új kutatás szerint a paradicsom hidegtűrése jelentősen javítható egyetlen gén célzott módosításával. A génszerkesztéssel kezelt növények korábban virágoztak, hamarabb kezdtek termést hozni, és a teljesen beérett termések aránya 8 százalékkal nőtt.
A kutatók szerint az óceán felszínén élő mikroorganizmusok által termelt cukormolekulák a légkörbe jutva elősegíthetik a felhőkben kialakuló jégkristályok képződését. A felfedezés segíthet pontosabbá tenni a sarkvidéki klímamodelleket.
Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársai a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálták.
A Giulia sok szempontból visszatért a márka hagyományaihoz, hátsó- és összkerékhajtással is gyártották, és manapság már 5 millió forint körül is találunk eladó használt példányokat a magyar piacon. Szakértőt kérdeztünk a legfontosabb kockázatokról.
A kutatók szerint a cementgyárak a jövőben akár nettó szén-dioxid-elnyelő üzemekké válhatnak. Az új technológia a cementgyártást a közvetlen légköri szén-dioxid-leválasztással kapcsolná össze, ami jelentősen csökkenthetné az iparág környezeti terhelését.
Új kutatási eredmények világítanak rá arra, hogy a fogászati implantátumok körüli makacs, antibiotikumra nem reagáló fertőzések hátterében gyakran nem maguk a baktériumok, hanem az implantátumról leváló mikroszkopikus titánrészecskék állnak.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet - mondta az MTI-nek Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója.
A fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is megjelentek a demográfiai és életmódbeli változások – mint a gyermektelenség terjedése és a családalapítás kitolódása –, azonban a hazai mutatók bizonyos területeken mérsékeltebb pályát mutatnak a nemzetközi átlagnál.
Neil deGrasse Tyson fizikus szerint a hamvasztás elpazarolja az emberi test energiáját. A szakember az energia megmaradásának törvényével magyarázza a halál utáni folyamatokat, és élesen ellenez minden eljárást, amely megakadályozza, hogy a testünk visszakerüljön a föld körforgásába.
Egy új kutatás szerint az emberek jelentősen alábecsülik a szélsőséges időjárás egészségügyi kockázatait. A hőhullámok, az árvizek, a szárazság és a bozóttüzek füstje már ma is sokkal több emberéletet követelhet, mint azt a legtöbben gondolják.
Az eddigi információk alapján leginkább fehérjedús termékeket akar létrehozni, kérdés, hogy mennyire van ezekre szükség a teljes értékű élelmiszerek helyett.
Egy több mint száz éve ismertnek hitt madagaszkári baobabról kiderült, hogy valójában önálló faj. A genetikai vizsgálatok új megvilágításba helyezték a világ egyik legismertebb fájának evolúciós történetét.
Nem az M3-as autópályán történt lengyel busztragédia tette kockázatossá a hosszú éjszakai buszos utazást vagy vezetést, de ijesztő, hogy milyen kevésen múlnak az elalvásos balesetek.
Egy új kutatás szerint a gyümölcsökben és a mézben található cukrok legalább akkora szerepet játszhattak az emberi agy fejlődésében, mint a hús. A tudósok szerint a glükóz biztosíthatta azt az energiát, amelyre a rendkívül energiaigényes emberi agynak szüksége volt.
Az illegális halászat továbbra is a globális tengeri halászat egyik legnagyobb problémája. Egy új kutatás szerint a káros támogatások és a nemzetközi ellenőrzés hiányosságai jelentősen lassítják a helyzet javulását.
A Semmelweis Egyetem dietetikusa szerint sokan félreértik a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, és úgy általában a kenyérfogyasztást. Pedig a megfelelő körítéssel igenis egészséges és tápláló élelmiszer lehet.
Augusztus közepén a hazai fehér gólyák csapatokba verődve megkezdték ezer kilométeres vonulásukat Afrika felé. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület figyelmeztetése szerint a tapasztalatlan fiatal egyedekre a legnagyobb megpróbáltatást a vándorlás mellett a középfeszültségű hálózatok jelentenek.
Az urán–ólom kormeghatározási módszerrel végzett új vizsgálatok szerint a Grand Canyon egyes szakaszai jóval idősebbek lehetnek, mint korábban gondolták. A kutatás alapján a kanyon nem egyszerre alakult ki, hanem több, különböző korú földtani egység fokozatos összeolvadásával jött létre.
Az Antarktisz nem csupán egy távoli, jéggel borított kontinens. A térség meghatározó szerepet játszik az óceáni áramlatok működésében, a szén-dioxid megkötésében és a tengerszint alakulásában, ezért a kontinensen bekövetkező változások az egész bolygó éghajlatára hatással lehetnek.
2026 nyarán a Föld ismét a valaha mért egyik legforróbb hónapját élte át. A rekordhőség egyszerre érintette Európát, Észak-Amerikát és az óceánokat, miközben a hőhullámok egyre hosszabbá és intenzívebbé válnak.
Miközben Németországban és Franciaországban több mint 15 ezer ember halt meg a júniusi nagy hőhullámban, a KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon nem volt kimutatható komolyabb többlethalálozás. De mi lehet ennek az oka?
"Hogy a fenébe jutottam ebbe a pozícióba? Mikor fognak rájönni, hogy csak szerencsém volt, sőt, tulajdonképpen egy csaló vagyok? Ha jól sikerül valami, az úgyse az én érdemem" – ismerős gondolatok?
A kutatók először azonosították egy rugalmas társadalmi szerkezetű méhfaj királynői feromonjait. Az eredmények szerint ezek a kémiai jelek befolyásolják, hogy a nőstény utódok a fészekben maradnak-e segítőként, vagy saját kolóniát alapítanak.
Magyar kutatók részvételével új kísérleti eredmény született a barionszám-megmaradás eredetének vizsgálatában: a Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének adatai arra utalnak, hogy a barionszámot nem csupán a kvarkok, hanem az erős kölcsönhatásban kialakuló úgynevezett barioncsomópont is hordozhatja.