Valóságos reneszánsza van Magyarországon a történelmi regényírásnak. A műfaj egyik jeles képviselőjét, Gáspár Ferencet nemcsak középkori ciklusáról, hanem könyvkiadói minőségében egy friss monográfiasorozatról is kérdeztük.
A jól induló és sokáig magas színvonalon lebegő film lába alól sajnos a játékidő második felében egyre inkább kicsúszik a talaj. Elveszti erejét a csavaros komédia, sűrűségét a fekete humor, és ahogy szaporodnak a deus ex machina megoldások, úgy kerülünk egyre közelebb a két alapállításhoz: a társadalom rohad a cukormázas felszín alatt, és a rasszi
Régóta szerepelnek a könyves sikerlisták élmezőnyében pszichológiai témájú kötetek. Ezek skálája nagyon széles: az önsegítő könyvektől a meséken át a tudományos munkákig.
Több mint tíz éve mutatták be Anders Thomas Jensen dán filmrendező, forgatókönyvíró munkáját, az Ádám almáit, hazai színpadon pedig Paczolay Béla rendezésében idén láthatta először a közönség a groteszk humorú tragikomédiát. A Radnóti Színházban Szikszai Rémusz állította színpadra a nehezen behatárolható műfajú drámát, amelyet az ószövetségi Jób p
„Mint minden valamirevaló irodalmi művet, ezt is egy csontig lerágott bölcsességgel kéne kezdeni. (…) Darwini fejlődésünk ékköve a behajlítható hüvelykujjunkon túl a kéretlen okoskodás.” Ezek a mondatok Csabai Márk Határtalanok című kötetének első oldalán állnak, és a könyvet magát is pozicionálják: szerzőjük tehát irodalmi műnek szánja, és ígéri,
„Imádom a kalózokat. A kalózkodás számomra nem annyira a rablásról, mint inkább a zabolátlan szabadságvágyról szól – mondja Gore Verbinski rendező A Karib-tenger kalózai című film rendezője. – Abban a korban, amikor a kalózok éltek, kegyetlen törvények uralkodtak. Aki alacsony sorból származott, és boldogulni akart, kénytelen volt áthágni a szabály