Október 1. és 8. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az optikai csipeszek megalkotásáért Arthur Ashkin, a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért pedig Gérard Mourou és Donna Strickland kapja idén a fizikai Nobel-díjat. A lézerfizikai felfedezésekről Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja beszélt az InfoRádiónak
Frances Arnold, George Smith és Gregory Winter eljárásai révén manapság már kevésbé környezetszennyező a vegyipar, de eredményeiket a gyógyászatban is hasznosítják.
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Nem könnyű mai fejjel elképzelni, milyen lehetett a középkori egyetemek világa könyvnyomtatás, villanyvilágítás nélkül. Ráadásul mindent – egy már akkor is holt nyelven – latinul tanultak.
Olyan ütemben folyik a vakcináció és a szűrés, hogy 2035-re el a kór megszűntnek tekinthető, vagyis százezer nőből csak négynél fogják diagnosztizálni.
Az aszály is besegített a különleges lelet felbukkanásába, hiszen a rendkívül szárazság miatt a szokottnál jóval alacsonyabb a svédországi Vidöstern-tó vízszintje.
Az extrém és újító megoldásairól híres Sir Richard Branson ezúttal is hű maradt önmagához: a Virgin Atlantic indította az első, újrahasznosított szén-dioxiddal üzemelő kereskedelmi járatot.
Akár húsz évvel a 2-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása előtt megfigyelhetők a betegség kialakulására figyelmeztető jelek - állapították meg japán kutatók.
Két törzse, hat hajtóműve van, a szárnyfesztávolsága pedig 117,3 méter - másfélszer akkora, mint a világ legnagyobb utasszállító repülőjének, a Boeing A38-asnak a szárnyfesztávja.
A NASA aszteroidavadász űrszondája nemsokára elér egy olyan kisbolygóhoz, amely a 22. században ütközhet a Földdel. Mintát vesznek róla, hogy tudni lehessen, mivel állunk szemben.
Átlagosan 5 ezer arcot jegyez meg az ember - állapították meg a Yorki Egyetem kutatói. Ezen belül azonban nagyok a különbségek: az értékek ezer és tízezer között mozognak.
260 ezer négyzetméternyi terület felásásával rábukkantak hazánk történetének legnagyobb ismert védműrendszerére. Az árkos, karós sáncvonal a folytatása lehet a Debrecenben korábban megmentett védműnek.
Eötvös Lorándot a tudománytörténet a legkiválóbb fizikusok között tartja számon, az általa készített torziós inga pedig forradalmasította az olajipart.
Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik.
Az öt évvel ezelőtt Dél-Lengyelországban talált régészeti leletek friss vizsgálatából derült ki, hogy madárfogak roppantották össze egy 6 év körüli kislány csontjait.
A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.
Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák, de az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony csapda kifejlesztésén.
Táltos, lidérc, garabonciás, szépasszony és markoláb – ezek mind a pogány kultusz alakjai voltak, és felmenőink nagyon sokáig mélyen hittek a létezésükben.
A múlt csütörtöki bajkonuri Szojuz-baleset után először október 24. és 25. között fognak felbocsátani ilyen típusú rakétát - közölte az Interfax hírügynökség orosz űripari forrásra hivatkozva.