A humpback bálnák száma világszerte nő, de genetikai örökségük a múltbéli bálnavadászat nyomait hordozza. Az alacsony genetikai sokféleség hosszú távon veszélyeztetheti alkalmazkodóképességüket.
Tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi költőállománya, a turulpárok száma mára meghaladja a kétszázat – mondta el az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán.
Egy trópusi fafaj, a Dipteryx oleifera meglepő módon nemhogy túléli a villámcsapásokat, hanem kifejezetten profitál belőlük. Kutatók szerint a villám eltávolítja a versenytárs növényeket, így a fa hosszú távon gyorsabban növekszik és sikeresebb lesz az esőerdőkben.
A csillagpor — a csillagokból kilökődött por és gáz — tartalmaz olyan kémiai elemeket és szerves molekulákat, amelyek az élethez szükséges építőköveket adhatják. A legújabb kutatások azt vizsgálják, hogyan szabadulnak fel ezek az összetevők és jutnak el a csillagközi térbe, majd potenciálisan bolygókra is.
Új kutatások szerint rákellenes gyógyszerek építhetők olyan molekulákból, amelyek képesek felismerni és „megragadni" mutáns fehérjéket a daganatsejtekben, és közben egy második, sejthalált előidéző hatást is kifejtenek, így szelektíven gyengítik a rákos sejtek túlélését.
Új genomikai kutatás szerint a burgonya kialakulása egy ősi hibridizáció eredménye volt, amelyben a korszakos paradicsomrokon és egy Etuberosum nevű növény keveredett, így alakultak ki a föld alatti gumók. A felfedezés megmagyarázza a burgonya evolúciójának rejtélyét.
Egy friss kutatás szerint nem kell rettegni, a kulcs ugyanis a megelőzésen van. A NASA DART-missziója már be is bizonyította, hogy képesek vagyunk eltéríteni egy veszélyes égitestet.
Elméleti fizikusok szerint akár axionok is keletkezhetnek fúzió során. Az elgondolást már az Agymenőkben is felvetették, de ott nem sikerült megoldást találni a problémákra.
A klímaváltozás felgyorsulása miatt évente több ezer gleccser tűnhet el világszerte, ami súlyos következményekkel járhat a tengerszintre, az ivóvízkészletekre és az emberi közösségekre nézve.
A biodiverzitás nem távoli fogalom: a mindennapi életünk alapja. Év végén különösen fontos megérteni, mi forog kockán, és miért számít minden élő rendszer megőrzése.
A PFAS-ok a táplálékláncban szintenként átlagosan duplázódnak. A csúcsragadozók és az emberek így alacsony szennyezés mellett is nagy terhelést kaphatnak.
A legújabb kutatások egyre határozottabban állítják, hogy a mimóza emlékszik, képes különbséget tenni bizonyos ingerek, érintések és mechanikai hatások között.
Egy kutatócsoport szerint az univerzum már nem folytatja a tágulást, ehelyett a gravitációs erő közelebb húzza egymáshoz a galaxisokat, aminek a vége a Nagy Reccs néven ismert jelenség lehet – vagyis az, hogy az univerzum egy ponton magába omlik. Ez lenne a sötét jövő?
A tej és a sajt eltérően befolyásolja a bél mikrobiomját: a tej elősegítheti a jótékony baktériumok növekedését, míg a sajt csökkentheti egyes mikrobák arányát.
Az afrikai pingvinek súlyos veszélybe kerültek, miután fő táplálékuk, a szardínia eltűnt a part menti vizekből. A túlhalászat és a klímaváltozás együtt sodorja a fajt a kihalás szélére.
Alacsony Föld körüli pályára állították az első montenegrói műholdat – jelentette be Filip Jovicevic, a Montenegrói Űrkutatási Hivatal (MSR) igazgatója.
Egy olvasónk jelezte, hogy egy hónapja hiába vár az oltásra, megkérdeztük a népegészségügyi központot, van-e csúszás a vakcinák érkezésében. Az nincs, kerülőút viszont van, ha az orvosra kellene várni.
Ősi csontmaradványok és genetikai adatok arra utalnak, hogy őseink sokkal korábban és szorosabban élhettek együtt farkasokkal, mint a kutyák háziasítása kezdődött.
Egy új fehérje-érzékelő lehetővé teszi a beérkező kémiai jelzések megfigyelését az agy neuronjainál, feltárva a memória és tanulás működésének eddig rejtett részleteit.
A figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésében széles körben alkalmazott stimuláns bogyók hatásmechanizmusa nem olyan, mint eddig feltételezték.
A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy egyes vércsoportoknál alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, másoknál ritkábbak a fertőzések, de gyakoribbak bizonyos gyulladások, daganatos elváltozások.
A most szabadalmaztatott megoldás az autó önműködő kormányzására is képes – mondta el Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője az InfoRádióban.
Új kutatások szerint az eritritol – gyakran használt cukorpótló – befolyásolhatja az agyi vérerek működését, növelheti az oxidatív terhelést és gátolhatja a véralvadás oldását, ami stroke-kockázatot jelenthet.
Több mint egy évszázad után rábukkantak az éjszakai papagájra (Pezoporus occidentalis), amelyet korábban kihaltnak hittek. A felfedezés a természetvédelem reményét erősíti.
A kutatások szerint az óceáni élet meglepően gyorsan újjáépült a Föld történetének legsúlyosabb tömeges kihalása után. Fosszíliák bizonyítják, hogy már néhány millió évvel később összetett tengeri ökoszisztémák működtek.
Új vizsgálatok szerint a bélparaziták nem csupán betegségeket okoztak, hanem hatással voltak a római erődök katonáinak és közösségeinek mindennapi életére, taktikájukra és egészségére.
Tízezer év szunnyadás után felébredő vulkán Afrikában, lávafolyamok az Etnán és Hawaii-on, vészhelyzet a görög turistaparadicsom Szantorini szigetén és Izlandon, több tucat halálos áldozat Indonéziában.
Cindy, a namíbiai pávián 31 évesen elhunyt – története, szerethető egyénisége és az emberrel való különleges kapcsolata milliókat érintett meg világszerte. Fedezd fel, hogyan lett egy árva vadállatból inspiráló példakép és globális közösségek összekötője.
Evolúcióbiológiai szempontból első blikkre a homoszexualitásnak el kellett volna már tűnnie – ha nem tette, az azt jelenti, hogy természetes előnyei vannak a fajfenntartás szempontjából. Scheuring István evolúcióbiológus kutatásokon keresztül vezeti végig, milyen biológiai haszna van a homoszexuális viselkedésnek az állatvilágban és az emberi fajná