A Közel-Kelet és Észak-Afrika térsége több szempontból is rendkívül problémás az élelmiszer-ellátási bizonytalanságok, a társadalmi instabilitás és a komoly vízhiány miatt – figyelmeztett Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző. A European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője az InfoRádióban elmondta: a közel-keleti há
A Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatása során a székesfehérvári csontkamra (osszárium) több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosított, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
Az amerikai hatóságok utasítására az Anthropic azonnali hatállyal lekapcsolta legfejlettebb mesterségesintelligencia-modelljét, a Claude Fable 5-öt, valamint a Mythos 5-öt – jelentette a BBC.
A nagy mocsári csiga embrióinak növekedését, viselkedését és anyagcseréjét is súlyosan megzavarhatja a világ egyik legelterjedtebb gyomirtó hatóanyaga, a glifozát – derült ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet friss vizsgálatából. A kutatók szerint az eredmények a jelenlegi hatósági kockázatértékelési rendszerek hiányosságaira utalnak.
A brazil Cerrado vizes élőhelyei hektáronként akár hatszor több szenet tárolhatnak, mint az amazóniai erdők. A kutatók szerint a talajban található szerves anyag egy része több mint 20 ezer éve halmozódik, ezért elvesztése gyakorlatilag visszafordíthatatlan lenne.
Egy kínai kutatás szerint a keményebb levelek nemhogy elriasztják, hanem gyakran vonzzák a növényevő rovarokat. A valódi védelmet sok esetben a levelekben felhalmozódó szilícium biztosíthatja.
Az antarktiszi Adélie-pingvinek általában saját tapasztalataik alapján keresnek táplálékot, de ha egy vadászat sikertelen, gyakran sikeresebb társaikat követik. A kutatók szerint ez a társas tanulás segíthet alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez.
A Freiburgi Egyetem kutatói egy speciális drónrendszerrel követtek háziméheket a németországi Kaiserstuhl térségében. A megfigyelések szerint az egyedek centiméteres pontossággal ismétlik saját, bevált útvonalaikat.
Egy új kutatás szerint nemcsak a száraz, hanem bizonyos körülmények között a nedves talaj is hozzájárulhat a szélsőséges hőhullámok kialakulásához. A felfedezés átírhatja azt, ahogyan a tudósok a jövő hőségrekordjait és klímakockázatait modellezik.