A mérnököknek egy erős és ellenálló megoldással kell előállniuk a zord körülmények miatt, máskülönben a gleccser, ha teljesen elolvad, több mint hatvan centiméterrel emeli meg a tengerszintet.
Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádá
A kutatók szerint a 2020-as évek elején tapasztalt drámai metánszint-emelkedés több tényező együttes hatásának eredménye. A vizes élőhelyek fokozódó kibocsátása, az állattenyésztés, a fosszilis energiaipar mind hozzájárult a növekedéshez.
Magasabb légköri CO₂-szint mellett a fák hatékonyabban takarítanak meg vizet, mert kevesebbet párologtatnak. Ez azonban nem gyorsítja fel a növekedésüket, mivel a tápanyaghiány, a hőstressz és más ökológiai tényezők korlátozzák a fejlődésüket.
Egy újonnan felfedezett vízi rovarfaj, a Tinodes lumbardhi már a tudományos leírásakor a kihalás szélére került. A kutatók szerint az élőhelypusztulás, a vízszennyezés és a klímaváltozás együttes hatása veszélyezteti a faj fennmaradását.
Jobban hasonlítanak a dohányzásra az ultrafeldolgozott élelmiszereknek, mint a gyümölcsökre vagy a zöldségekre – állapították meg amerikai kutatók egy friss tanulmányban. Neves amerikai egyetemek szakemberek szerint ezeket is úgy tervezték, hogy függőséget alakítsanak ki, ezért jóval szigorúbb szabályozásra lenne esetükben szükség.
A rovarok világszerte rohamos ütemben tűnnek el, és egy amerikai orvos szerint ez korántsem csak természetvédelmi kérdés, hanem az emberi civilizációt is érzékenyen érinti.
Az elektromos tűzhelyekre való átállás jelentősen javíthatja az otthonok levegőminőségét. Egy friss kutatás szerint az ilyen készülékek használata több mint 50%-kal csökkentheti a beltéri légszennyezést.
A kutatócsoport által alkalmazott módszer egyik kulcsa az ultraszenzitív biológiai modell és a hozzá kapcsolt mesterséges intelligencia vezérelt elemzés.
Európában minden évben 5,6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással jár a használatlan ruhák megsemmisítése, ez ellen veszi fel most a kesztyűt az Európai Bizottság.
Egy friss kutatás szerint a világ egyik legritkább tengeri teknősfaja ugyanabban a hangtartományban hall, mint a hajóforgalom zaja. Ez azt jelenti, hogy a tengeri zajszennyezés közvetlenül zavarhatja a tájékozódásukat, táplálkozásukat és túlélésüket.
Új kutatások szerint a palackozott víz gyakran több mikroműanyagot tartalmaz, mint a csapvíz. A műanyag palackokból leváló apró részecskék bekerülhetnek az ivóvízbe, ami hosszú távon egészségügyi kockázatokat jelenthet.
Az emberi agy villámgyorsan dolgozza fel a vizuális információkat: akár egyetlen pillantás is elég lehet ahhoz, hogy egy képet rögzítsen az emlékezetben.
Az NMHH most induló új podcastsorozata arra keresi a választ, hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi határai, és ezek mennyiben esnek egybe azokkal a társadalmi normákkal, amelyek arra vonatkoznak, hogy ki, mit és hogyan mondhat.
A Greenpeace és a Humusz Szövetség felmérést készített a legnagyobb áruházláncok között – van, ahol egész jó, de fejlesztendő helyzetet találtak, és van, ahol a műanyag zacskó is még mindig ingyen van.
Új kutatások szerint a madarak szervezetébe ma is bekerül a már évtizedek óta betiltott DDT. A tartós vegyi anyag a táplálékláncon keresztül halmozódik fel, komoly ökológiai és egészségügyi kockázatot jelentve.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendezte meg a Space Summitot a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Az űrkutatási konferencia házigazdája Kapu Tibor, a HUNOR program űrhajósa volt, de az eseményen részt vett Farkas Bertalan is, Charles Simonyi pedig videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket.
Az osztrigák kulcsszerepet játszhatnak a kék rákok védelmében egy halálos parazita ellen. A kutatás szerint az osztrigazátonyok természetes szűrőrendszerként csökkentik a fertőzések kockázatát, miközben élőhelyként és ökológiai pajzsként is működnek.
Az Európai Bizottság terve alapján uniós alkalmazáson lehetne testre szabott segítséget kérni, a testület már meglévő jogszabályok betartatásánál is kiemelten figyelni fog a fiatalok zaklatására.
Komoly társadalmi támiogatottsága van a HUNOR programnak – mondta Kapu Tibor űrhajós a Space Summiton, amelyet első alkalommal rendezett meg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Nem tudni pontosan, meddig mérgezte a dolgozókat a nikkel–kobalt–mangán por, de az biztos, hogy ezek a fémek a szervezetben elraktározódva súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.
Egy új kutatás szerint az óceánok műanyagmentesítése nem mindig a leghatékonyabb megoldás. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a tisztítás korlátozott hatású lehet, és akár ökológiai kockázatokat is hordozhat.
Egy globális kutatás szerint világszerte lassul a fajkicserélődés üteme a szárazföldeken, tavakban és óceánokban. Ez az ökoszisztémák alkalmazkodóképességének csökkenését jelezheti, és hosszú távon a biodiverzitás stabilitását is veszélyeztetheti.
Az új kutatások szerint az árvizek sokkal több műanyagot sodornak az óceánokba, mint korábban gondolták. Az extrém időjárás jelentősen felgyorsíthatja a tengeri műanyagszennyezés növekedését, ami súlyos következményekkel járhat az élővilágra és az emberre is.
A hó alatt aktív talajmikrobák egész télen tápanyagokat szabadítanak fel, megalapozva a tavaszi növekedést. Az éghajlatváltozás felboríthatja ezt az egyensúlyt.
A cseh rendőrség több száz szívritmus-szabályozó beültetésével kapcsolatos műtétet vizsgál az olomouci Egyetemi Kórházban. A gyanú szerint az elmúlt tíz évben számos olyan beteg mellkasába ültettek be életmentő készüléket, akinek erre nem lett volna szüksége. A beültetések száma az olomouci régióban lakosságarányosan jóval magasabb volt, mint Cseho
A kutatások szerint a trópusi városok akár kétszer gyorsabban melegedhetnek, mint környezetük. A városi hősziget-hatás, a gyors urbanizáció és a klímaváltozás együtt súlyos egészségügyi, gazdasági és infrastrukturális kockázatokat okozhat.
A Föld egyik legsósabb óceáni térsége gyors ütemben veszít sótartalmából a klímaváltozás hatására. A fokozódó csapadék és édesvíz-beáramlás felboríthatja az óceáni áramlásokat, befolyásolhatja az időjárást és a tengeri ökoszisztémákat.
Ilyen sokkot élnek át a városba kiültetett fák. A klímaváltozás miatt megváltoztatja a faültetési protokollját a főváros, egyre nagyobb helyekre egyre kisebb fákat ültetnek, ráadásul elhagyják a gyomlálást is.
Egy nemzetközi vizsgálat veszélyes növényvédő szereket talált többek között magyar almákban is, igaz, általában a hivatalos határértékek alatt. A helyzeten lehet segíteni mosással és pucolással is – viszont a különböző peszticidek együttes, néha egymást erősítő hatását továbbra sem szabályozza az Európai Unió.