Bár világszerte csökkent a leégett területek nagysága, az erdőtüzek egyre halálosabbak és költségesebbek. A kutatók szerint a tűz helye és intenzitása ma már fontosabb tényező, mint az érintett terület mérete.
A farkasok visszatérése ellenére az aranysakálok tovább terjeszkednek Európában. A kutatók szerint az emberi települések olyan védelmet nyújtanak számukra, amely segíti a faj terjedését.
Műholdas vizsgálatok alapján a világ 1400 városában jelentősen nőtt a hőterhelés az elmúlt húsz évben. A kutatók szerint a klímaváltozás és a városi terjeszkedés együttesen fokozza a hőség egészségügyi kockázatait.
Egy japán kutatás szerint a kelet-japán levelibéka ebihalai ragadozók jelenlétében élénk narancssárga farkat növesztenek. A feltűnő szín nemcsak eltereli a támadást a létfontosságú testrészekről, hanem a ragadozók célzását is megzavarhatja.
Az Országos Onkológiai Intézet az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve egy különleges egérmodellt vizsgált meg. A mostani felfedezés közvetlen áttörést hozhat a daganatellenes terápiák fejlesztésében.
Egy új kutatás szerint a világ legtermékenyebb mezőgazdasági talajai az elmúlt harminc évben jelentős mennyiségű szenet veszítettek. A tudósok ugyanakkor egy meglepő fordulópontot is azonosítottak: bizonyos mértékű felmelegedés után a folyamat megfordulhat.
Egy új kutatás szerint az aszály nemcsak a terméshozamokat csökkenti, hanem a növények vastartalmát is mérsékelheti. A vízhiány hatására a növények visszafogják tápanyagfelvételüket, ami végső soron az élelmiszerek tápértékének romlásához vezethet.
A Vénusz és a Jupiter látványos együttállása lesz megfigyelhető június 5. és 12. között a nyugati égbolton. A két bolygó június 9-én, kedden kerül a legközelebb egymáshoz, amikor a Merkúr is különleges pozícióban látszik.
Az északi-sarkvidéki és boreális erdők a Föld legnagyobb természetes szénraktárai közé tartoznak. Egy új kutatás azonban rámutatott, hogy jelentős bizonytalanság övezi ezeknek az ökoszisztémáknak a szénmegkötő képességét.
Egy új kutatás során a tudósok felfedezték a RAK1 nevű fehérjét, amely mohákban segíti a háromdimenziós növekedést. A szakértők szerint ez a különleges fehérje kulcsszerepet játszhatott abban, hogy a növények sikeresen meghódították a szárazföldet.
Az óceáni mikrobák kulcsszerepet játszanak a szén- és nitrogénkörforgásban, ezért jelentős hatással vannak a Föld éghajlatára. Új kutatások szerint bizonyos tengeri mikroorganizmusok képesek alkalmazkodni a felmelegedő óceánokhoz.
Egy új kutatás szerint az erdők egészségi állapota a hangjaik alapján is felmérhető. A Costa Ricában végzett vizsgálat során több mint 16 000 órányi hangfelvétel elemzésével kimutatták, hogy az állatok által létrehozott természetes hangkép összefügg a biodiverzitással.
Kanadai kutatók tengervizet pumpáltak az arktiszi tengeri jég felszínére, amely a hidegben gyorsan megfagyott. A kezelt területeken a jég akár 32 centiméterrel vastagabb lett, világosabb maradt és lassabban olvadt.
Miután már hat hónapja nem tudták felvenni vele a kapcsolatot, az amerikai űrhivatal (NASA) halottnak nyilvánította a több mint egy évtizedig a Mars körül keringő Maven űrszondáját.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás miatt egyre több tóban alakulhatnak ki oxigénmentes „halott zónák". A melegedő víz, a fokozódó rétegződés és az algavirágzások együttesen csökkentik az oldott oxigén mennyiségét.
Drámaian csökkenthető a daganatos betegek fájdalma azokkal az intervenciós módszerekkel, amelyeket a Semmelweis Egyetem Fájdalom munkacsoportja alkalmaz. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen indított programban elsőként hasnyálmirigy- és tüdődaganatos, valamint csontáttétes betegeket látnak el.
Ritka csillagászati jelenség, a Vénusz és a Jupiter látványos együttállása lesz megfigyelhető június 5. és 12. között a nyugati égbolton – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a futótüzek füstjében található sötét barna szén sokkal erősebben melegítheti a légkört, mint azt korábban gondolták. A részecskék szerepe akár a koroméval is vetekedhet, miközben az Északi-sarkvidékre jutva gyorsíthatják a jég olvadását.
A FICSAK és a Zöld Követ Egyesület negyedik alkalommal hirdette meg „A jövő zöld generációjáért díj" pályázatot. A kezdeményezés a fenntarthatóságra nevelésben kiemelkedő munkát végző pedagógusokat ismeri el, idén pedig egy új különdíjjal is bővül a program.
A Kelet-Antarktisz jege alatt egy eddig ismeretlen, legyező alakú medencehálózatot azonosítottak a tudósok. Ennek a rejtett tájnak a formája határozza meg a jég mozgását, így kulcsszerepet játszik az olvadás előrejelzésében.
Amerikai kutatók közel 44 ezer, természetjárók által feltöltött fénykép segítségével fejtették meg egy préri fűfaj virágzásának régóta ismert rejtélyét. Az eredmények szerint a növények alkalmazkodását egyszerre alakítják genetikai és környezeti tényezők.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a növények azért kötnek meg egyre több szén-dioxidot, mert hatékonyabban használják fel a vizet és nagyobb lombfelületet fejlesztenek, nem pedig azért, mert alkalmazkodtak a magasabb hőmérséklethez.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a klímaváltozás miatt a jégeső kialakulásához kedvező légköri feltételek fokozatosan a magasabb földrajzi szélességek felé tolódnak. Ez azt jelentheti, hogy több fontos mezőgazdasági térségben nőhet a jégkárok kockázata.
Egy Európából származó fűfaj terjedése miatt a kutatók gyors beavatkozást sürgetnek az Antarktiszon. A klímaváltozás és az emberi jelenlét együttesen növeli az inváziós fajok megtelepedésének esélyét a kontinensen.
A hazai erdőket az iparszerű gazdálkodás, a klímaváltozás és a vadnyomás is megtépázta, de pár beavatkozással, holtfák és lékek létrehozásával látványos eredményeket lehet elérni. Pécselyen a szajkókat is bevonták a melóba, hogy átalakítsák az erdőt.
A klímaváltozás miatt egyre több borvidéken válhat szükségessé új szőlőfajták telepítése. A kutatók szerint a melegebb és szárazabb körülmények alapvetően átalakíthatják a világ bortermelését, ami Magyarország borászata számára is fontos kihívást jelent.
Hihetetlen történet járja be a világot a Mount Everestről: egy nepáli serpa vezető napokig küzdött az életéért a „halálzónában”, miután eltévedt és egyedül maradt a világ legmagasabb hegyén. A férfi végül csodával határos módon élve került elő, története pedig egyszerre sokkolja és lenyűgözi a hegymászó közösséget. Eltűnt a halálzónában A tapasztal
Májusban az ukrán védelmi erők 120 négyzetkilométerrel több területet szereztek vissza, mint amennyit az orosz csapatok elfoglaltak, ráadásul mindezt a háború kezdete óta példátlan intenzitású harcok, több mint hétezer összecsapás közepette. A közlemény szerint ilyen 2023 óta nem fordult elő - írta a Militarnyi.
Mindenki azt hitte, az okostelefonok végleg elsöprik a múlt kövületeit, a statisztikák mégis mást mutatnak: Magyarországon még mindig közel 3 millió vezetékes előfizetés él. Bár a szám hatalmas, a valóság árnyaltabb, hiszen szakértői becslések szerint mindössze 600-700 ezer körül lehet azoknak a száma, akik aktívan használják is a készüléket, és ne
Egyre súlyosabb problémát jelentenek Magyarországon az elektromos rolleres balesetek: idén már két 14 év alatti fiatal életét vesztette, egy 13 éves gyermek pedig hónapok óta kómában fekszik sérülései miatt. A szakemberek szerint a helyzet aggasztó, a nyári időszak pedig további balesethullámot hozhat.
Szombaton Családi Napot tartott a Havária Katasztrófaelhárító Egyesület Baján a Kagylónál, mellyel egyben 20 éves fennállását ünnepelte. Az ünnepélyes megnyitót követően megemlékeztek a Hableány katasztrófáról, melynél az egyesület búvárai is közreműködtek, sőt ők mentek le elsőnek az elsüllyedt hajóhoz. Majd a gyerekek rajzpályázatának eredményhir
A következő napokban tovább melegszik a levegő, az anticiklon peremén egyre melegebb léghullámok érkeznek. Kedden hidegfront érheti el a Kárpát-medencét, mely várhatóan lelassul térségünkben, és hatására növekszik a záporok, zivatarok kialakulási esélye.
Egy új afrikai kutatás szerint a kontinens biodiverzitásának jelentős része nem a nemzeti parkokban, hanem a mezőgazdasági és közösségi használatú tájakon található. A kutatók szerint a természetvédelem sikeréhez nemcsak több védett területre.
A NASA sikeresen lezárta a PExT nevű kísérleti termináljának elsődleges tesztfázisát, amelyben az űreszköz több műholdhálózaton is kommunikált. A programot 2027 áprilisáig meghosszabbították, hogy a közvetlen földi adatkapcsolatokat is demonstrálják.
Egy új kutatás szerint a chilei Atacama-sivatag hiper-száraz magterülete már több mint 40 millió éve létezhet. Az eredmény átírhatja a sivatag kialakulásáról alkotott elképzeléseket, és új információkat nyújthat a klímaváltozás és az élet alkalmazkodásának kutatásához.
Egy heteroszexuális férfiak körében végzett kanadai kutatás szerint az azonos nemű férfi párok csókolózását ábrázoló felvételek hasonló élettani stresszreakciót váltanak ki a résztvevőkből, mint a romlott ételeket vagy kukacokat bemutató képek. A Psychology & Sexuality című szakfolyóiratban megjelent tanulmány a nyálban található alfa-amiláz enzim
Az Amazonas történelmi aszálya során a fák olyan légköri vegyületeket kezdtek kibocsátani, amelyeket korábban még soha nem figyeltek meg. A kutatók szerint ez egy eddig ismeretlen természetes védekezőmechanizmus.
Egy új kutatás szerint a kávé pörkölése során keletkező melanoidinek részben megkötik a koffeint, így jelentősen csökkentik annak keserű ízét. A felfedezés segíthet jobban megérteni a kávé ízvilágát és új élelmiszeripari fejlesztésekhez is vezethet.
Számítógépes modellek azt mutatják, hogy az Uránusz holdjai a legtöbb esetben ütköztek vagy kirepültek a pályájukról. Rendkívül nehéznek bizonyult olyan fejlődési utat találni, amely mindkét bolygó holdrendszerét megkíméli.
A sorozatos aszályos évek miatt egyre nagyobb igény van a vízmegtartásra. A vízügynek régóta vannak ilyen projektjei, csak keveset lehetett hallani róluk. Szolnok mellett most éppen madarak miatt töltöttek fel területet, de a vízpótlás nélkül is több száz hektárt kapott vissza a természet. A Tisza-tóból pedig elképesztően nagy területre juttatható
Egy új kutatás szerint a tengerszint emelkedése miatt a mangroveerdők egy része a jövőben elveszítheti szénmegkötő képességét, bizonyos esetekben szén-dioxid-forrássá válhat. A jelenség a globális klímavédelem szempontjából is komoly következményekkel járhat.
Egy német kutatócsoport bebizonyította, hogy meglepő pontossággal lehetséges azonosítani és bemérni valakit puszta wifijelek segítségével, még akkor is, ha nem csatlakozik a vezeték nélküli internethez.
A kutatók szerint a klímaváltozás miatt egyre több térség közelíti meg az emberi túlélőképesség hőmérsékleti határait. A veszélyt nemcsak a magas hőmérséklet, hanem a hőség és a páratartalom kombinációja jelenti.