A "hosszú Covid" tünetegyüttesről Müller Cecília az Infostart kérdésére beszélt az operatív törzs szerdai tájékoztatóján. Szerinte a súlyos betegek 10 százalékánál maradhatnak a tünetek hosszú távon, de még túl friss ez a betegség, hogy ebben bárki biztos lehessen.
A világ első „nulla kibocsátású” repülőgépének három koncepcióját mutatta be az Airbus. Állítása szerint ezek a repülőgépek 2035-re állhatnak forgalomba.
A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint. A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és több mint 100 éven át megmarad a légkörben. Az amerikai Au
A molekuláris biológia egyik Szent Grálja az a felfedezés, amelyért idén odaítélték a kémiai Nobel-díjat, felforgatta az alap és alkalmazott biológiai kutatások módszertanát – mondta a Varga Máté, az ELTE TTK genetikusa, aki kutatócsoportjával munkája során maga is alkalmazza a két díjazott által kifejlesztett génszerkesztési módszert. A Svéd Királ
A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatói is részt vesznek a Horizont 2020 AIDPATH nemzetközi projektben, melynek célja személyre szabott, úgynevezett CAR-T terápiák előmozdítása, mesterséges intelligencia és a termeléstervezés és -ütemezés legkorszerűbb eredményeinek felhasználásával. Az eredményeket a hematológiában, az
A Kabai-meteorit hazánk leghíresebb égből hullott köve. Nemcsak azért, mert földi történetéről minden részletet tudunk, hanem mert ez volt az első ilyen kozmikus eredetű kőzet, melyből szerves anyagot mutattak ki. A nyilvánosság elől is elzárt kődarab még megfejtetlen rejtélyeit most a Miskolci Egyetemen próbálják kikutatni. Felhőmentes éjszakákon
Magyar, angol, izraeli összefogással jelentős előrelépést értek el kutatók a Covid-19 egyik kulcsfehérjéjének gátlásában. A molekuláris Lego-koncepció alkalmazásával több mint 70 olyan molekulát talált, amely megfelelő kiindulópontul szolgálhat a gyógyszerfejlesztéshez.
A megfelelő fiolák elégséges számban történő gyártása, a hűtőkapacitás biztosítása és a szállítás megszervezése csak néhány azok közül a problémák közül, melyekkel szembe kell néznünk.
Mario Molina mexikói kémikus tudományos munkájáért 1995-ben kapta meg kollégáival a Nobel-díjat. 77 évesen hunyt el, halálának okát egyelőre nem közölték.