Az ősi fa csavarodó ágait és hatalmas lombkoronáját megcsodáló látogatók annyira széttaposták körülötte a talajt, hogy az esővíz egyre nehezebben jutott el a tölgy gyökereihez.
Június elején indult el a Túlbetonozva kampány fotópályázata, amelyre az ország minden szegletéből érkeztek képek – ezekből mutatunk be most egy válogatást.
A kutatók nagyon sokáig sikertelenül próbálták megfigyelni az amazonasi rövidfülű kutyát, ám egy új kutatás szerint nem is annyira ritka, mint azt korábban feltételezték.
Egy új kutatás 600 évre visszamenően rekonstruálta Európa hóviszonyait. Az eredmények szerint a havas telek évszázadokon át viszonylag stabilak voltak, de az 1800-as évek közepe óta folyamatos és egyre gyorsuló visszaesés figyelhető meg.
Kínai kutatók 237 óriásvírus-genomot azonosítottak part menti iszapos területeken, köztük egy eddig ismeretlen víruscsoportot is. A vírusok szerepet játszhatnak a szén- és nitrogénkörforgásban, így közvetve a Föld kémiai egyensúlyát is befolyásolhatják.
Egy új európai kutatás szerint a szántóföldek szerkezete és a termesztett növények változatossága fontos nyomokat hordozhat a biodiverzitás állapotáról. A mozaikos mezőgazdasági tájak nemcsak élelmiszert termelnek, az élővilág fennmaradásában is szerepet játszhatnak.
Egy új kutatás szerint a növények, állatok és mikroorganizmusok által kibocsátott vegyületek egyetlen összefüggő „kémiai tájképet" alkotnak. A tudósok szerint ez a láthatatlan hálózat alapvetően befolyásolja a beporzást, a táplálékszerzést és az ökoszisztémák működését.
A tudós szerint a magánélet, az oktatás és a munka sincs akkora bajban, mint sokan hiszik. Az új technológiák gyakran keltenek félelmet, igaz, a háborús felhasználás tényleg korlátozásért kiált.
Egy új kutatás szerint az olvadó permafroszt nemcsak szén-dioxidot szabadíthat fel, hanem olyan kémiai folyamatokat is beindíthat a folyókban, amelyek szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. A jelenség nem állítja meg a felmelegedést.
Amerikai kutatók olyan gombákat találtak sivatagi mohák szöveteiben, amelyek a legtöbb szárazföldi növénnyel szimbiózisban élnek. A felfedezés arra utal, hogy a mohák és gombák kapcsolata jóval régebbi és összetettebb lehet, mint korábban gondolták.
Egy új kutatás szerint a trópusi Csendes-óceán természetes ingadozásai jelentősen befolyásolják a déli félteke légköri folyamatait. A tudósok szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy a klímamodellek még mindig nem tudnak megegyezni egyes éghajlati változások előrejelzésében.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a világ hagyományos mezőgazdasági tájai bizonyítják, hogy az élelmiszer-termelés és a biodiverzitás megőrzése nem zárja ki egymást. A kutatók négy különböző modellt azonosítottak, amelyek biztosítják a gazdaságok fennmaradását.