Egy magyar kutatók által vezetett, óriási nemzetközi csoport bemutatta, hogy egy társadalomtudományi kutatás eredményét nagyban befolyásolja, hogyan végzik magát a kutatást. De el lehet így jutni az igazsághoz? Van egyáltalán olyan, hogy igazság? A magyar szerzőkkel beszélgettünk a Nature-ben megjelent cikkükről.
Egy új kutatás szerint a hangyakolóniákban nem véletlenszerű, hogy ki ápolja a sérült társakat. A sebellátást leggyakrabban azok a dolgozók végzik, amelyek a fészek belső és külső feladatai között átmeneti szerepet töltenek be.
Egy új kutatás szerint nem minden fafaj növeli egyformán az erdőtüzek kockázatát. Egyes fák természetes tűzgátként működhetnek, mivel nehezebben gyulladnak meg és lassítják a lángok terjedését.
Közelről lefotózta a kínai Tenven-2 űrszonda a Kamoʻoalewa nevű kisbolygót, amit a Föld kisebbik holdjaként is emlegetnek, ám valójában rendszertanilag nem számít annak.
Egy új svájci kutatás szerint az alpesi lepkék ugyan valóban egyre magasabbra húzódnak, de ezt nem elsősorban a hőmérséklet, hanem a megfelelő élőhelyek és tápnövények elérhetősége határozza meg.
Magyar idő szerint 13:15 körül egy különleges csillagászati jelenség miatt a Föld lakosságának döntő többsége egyszerre kap napfényt. A számítások szerint ez nem egyedi alkalom, hanem egy közel két hónapos időszak része.
A különleges jelenség természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek ragyogó napsütésben lehet része – van, akinek csak szürkület jut –, de nagyon kevesen lesznek adott időben teljes sötétségben.
Egy új kutatás szerint a kolibrik által beporzott broméliafélék mintegy kétszer gyorsabban alakultak új fajokká, mint más beporzókra támaszkodó rokonaik. A felfedezés új megvilágításba helyezi a beporzók szerepét a növények evolúciójában.
Egy új kutatás szerint bizonyos öntermékenyülő növényfajok esetében már egyetlen egyed is elegendő lehet egy inváziós populáció kialakulásához. Ez megmagyarázhatja, hogy egyes gyomnövények miért terjednek olyan gyorsan világszerte.
Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán megsemmisítette a klímatörvény egyik passzusát, és új szabályozás megalkotására kötelezte az Országgyűlést. Mintegy 200 civil szervezet és 40 szakértő dolgozott az elmúlt egy évben a klímatörvény-javaslaton, amelyet a kormány rendelkezésére bocsátanak. Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke