A hőhullámok hatásait általában a hőmérsékleti rekordokkal és a forró napok számával mérjük. Egy új kutatás azonban arra világít rá, hogy ezek az adatok önmagukban nem mutatják meg, hogyan változtatja meg a szélsőséges hőség az emberek mindennapjait. Az alvászavaroktól a munkakörülményeken át egészen a közlekedési nehézségekig számos olyan következ
A Washingtoni Egyetem kutatói szerint a világ 178 legnagyobb fosszilisenergia- és cementtermelőjének korábbi kibocsátásai még 2500-ban is hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez. A kutatás rávilágít a szén-dioxid hosszú távú éghajlati hatásaira.
A Lundi Egyetem kutatói azonosították azt a molekuláris jelátviteli rendszert, amelynek segítségével a növények már egyetlen percen belül reagálnak az érintésre. A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alkalmazkodnak a fizikai környezeti hatásokhoz.
Miért van az, hogy egyes paradicsomok édesek, zamatosak és illatosak, míg mások szinte teljesen íztelenek? Egy új kutatás szerint a válasz részben a termesztett paradicsom vadon élő rokonainak génjeiben keresendő. A tudósok olyan genetikai szabályozó mechanizmusokat azonosítottak, amelyek meghatározzák a paradicsom cukortartalmát, színét, keserűség
Ez folyik egy ideje a közösségi médiából, de még Sebestyén Balázsék is arról értekeztek a rádióban, hogy a peptidek gyakorlatilag mindenre jók, csak a gyógyszeripari lobbi fogja vissza a fejlesztésüket. Pedig valójában a fogyasztó csodaszer GLP-1 is peptid, és óriási hasznot hoz a gyógyszergyáraknak. A most reklámozott peptidek hatásosságára és biz
Egy új kutatás szerint a csimpánzok kisebb eséllyel veszik el az ételt közeli társaiktól, mint olyan egyedektől, amelyekhez nem fűzi őket szoros kapcsolat. Az eredmények arra utalnak, hogy a barátság nemcsak az együttműködést erősítheti, hanem az önző viselkedést is visszafoghatja, ami az emberi barátság evolúciós gyökereiről is árulkodhat.
A Grönlandot és az Antarktiszt borító jégtakarók 1979 és 2023 között mintegy 11,3 billió tonna jeget veszítettek. Egy új kutatás szerint a veszteség 84 százalékát nem a felszíni olvadás, hanem elsősorban a gyorsuló gleccserek óceánba történő jégszállítása okozta.
Egy 87 országot vizsgáló nemzetközi kutatás szerint a súlyos katasztrófák önmagukban nem határozzák meg, hogy növekszik-e az éhezés. A hatékony intézmények, a több forrásra támaszkodó élelmiszerellátás és a gazdasági növekedés ellenállóbbá teheti az országokat a válságokkal szemben.
Bekerült a világ 250 legjobb egyeteme közé került a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education 2027-es rangsorában. Az előrelépés hátteréről Hermann Péter, az egyetem oktatási rektorhelyettese beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Egy új kutatás szerint a hím galambok több időt töltenek a tojások költésével, amikor a nőstényeknek nehezebb táplálékhoz jutniuk. A rugalmas munkamegosztás révén a fészkek a táplálékhiány ellenére is az idő mintegy 98 százalékában felügyelet alatt maradtak.
Európa folyóinak vízminősége több szempontból javult az elmúlt években, de az előrelépés üteme messze nem mindenhol elegendő. Egy friss kutatás szerint a vizsgált uniós országok közül mindössze Szlovénia halad olyan pályán, amely összhangban áll a 2030-ra kitűzött vízminőségi célokkal. A Valenciai Műszaki Egyetem kutatói 2015 és 2021 közötti európa
A mesterséges szövetszerű modellek kutatásának új stratégiáját vázolta a Nature Reviews Molecular Cell Biology című folyóiratban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) két munkatársa – Diósdi Ákos és Horváth Péter –, valamint Fabian J. Theis, a müncheni Helmholtz Központból – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet
Egy négy évtizedet átfogó svájci kutatás szerint a magashegyi erdők fokozatosan elveszítik korábbi előnyüket az aszályokkal szemben. A jelenség az erdők egészsége mellett a lavinák, kőomlások és földcsuszamlások elleni természetes védelemre is hatással lehet.
Egy 23 korábbi vizsgálatot és 413 résztvevőt összesítő elemzés szerint a rendszeres testmozgás normál hőmérsékleten is segíthet a szervezetnek részben alkalmazkodni a későbbi hőterheléshez. A melegben végzett edzés ennél erősebb alkalmazkodást eredményezett, de a kutatás nem bizonyítja, hogy az edzés megvédene a hőgutától vagy más hőség okozta bete
Alaszka örökfagyos talajai gyors ütemben melegszenek, ráadásul a változás a mélyebb rétegekben is egyértelmű. Egy 27 évet átfogó kutatás szerint a permafroszt térségekben a talaj hőmérséklete évtizedenként átlagosan 0,64 Celsius-fokkal emelkedett.
A világ legstrapabíróbb órája a Casio mosdójától a hétköznapi emberek csuklóján keresztül egészen a kifutók világáig jutott, miközben sikerrel egyesítette az óragyűjtők igencsak szerteágazó közösségét. A G-Shock sztoriját attól az embertől hallgattuk meg, akinek az agyából kipattant az egész ötlet.
A mesterséges intelligenciát ellenőrző rendszeren dolgoznak magyar kutatók. Sipos Lóránt, a Mesterséges Intelligencia és Etikai Fórum alapító tagja volt az InfoRádió vendége, és olyan kérdésekre is válaszolt, mint: rábízhatjuk-e magunkat az AI-ra? Van-e szükség felülvizsgálatra? Elszabadulhat-e a mesterséges intelligencia?
A vékony holdsarló és a vörös bolygó látványos közelsége mellé a Jászol-halmaz is csatlakozik az éjszaka második felében. A különleges égi jelenség már hajnali egy óra után megfigyelhető lesz a keleti látóhatár felett.
A Semmelweis Egyetemen bevált a szóbeli meghallgatások gyakorlata a felvételi eljárásban – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hermann Péter, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Arról is beszélt, hogy az intézményben a legjobbak közül tudnak válogatni.
A pszichológus az AIToday-nek kifejtette: bizonyos szempontból hiba, amikor a felnőttek – a saját analóg gyerekkorukból kiindulva – alkotnak véleményt az AI személyiségfejlődésre gyakorolt hatásának súlyáról. Közben egyre aggasztóbb az elmagányosodás, és az sem használ, hogy az AI mindig egyetért, mert felerősíti a nárcizmusunkat.
Egy új amerikai kutatás szerint az aszály és az extrém hőség együttesen gyakran olyan megyéket érint erősebben, ahol magasabb a szegénység, jelentős a mezőgazdasági foglalkoztatottság vagy több társadalmi sérülékenységi tényező találkozik.
Svájc gleccserei 2026-ban jégtérfogatuk 5,5 százalékát veszítették el, az elmúlt öt év vesztesége pedig már közel 20 százalék. A kevés téli hó és a rekordmeleg nyár együtt olyan olvadást okozott, amely egyes kisebb gleccserek teljes eltűnéséhez vezetett.
Donald Trump amerikai elnök Jay Clayton nemzeti hírszerzési igazgatót nevezte ki a mesterséges intelligenciáért felelős kormányzati megbízottnak, aki egy új fehér házi munkacsoportot is vezet majd - jelentette a The Wall Street Journal napilapra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
A modern LiDAR- és radartechnológia már a sűrű trópusi erdők lombkoronája alatt is képes részletes információkat gyűjteni. A kutatók szerint ez komoly természetvédelmi és tudományos lehetőségeket teremt, ugyanakkor adatvédelmi, társadalmi és környezeti kérdéseket is felvet, különösen az erdőkben élő helyi közösségek számára.
Amerikai kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amely a PFAS-tartalmú tűzoltóhabok lebontása közben visszanyeri a fluort, és gyógyszerkémiai reakciókban is használható ezüst-fluoriddá alakítja.
Az emberek köztudatában élő tévhitekkel ellentétben a Velencei-tó nem egy tisztán szikes, természetesen kiszáradó képződmény, hanem egy összetett láptó és szikes tó ökológiai hibridje. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértőjének elemzése rávilágít, hogy a jelenlegi, kritikus vízszintcsökkenés hátterében a klímaváltozás mellett az elmúlt évszázad draszt
A Semmelweis Egyetem kutatói 300 pszichiátriai fekvőbeteg bevonásával vizsgálták, milyen kapcsolat van a gyermekkori traumák és a felnőttkori öngyilkossági kockázat között.
Ha a Föld egyik pillanatról a másikra megállna, a légkör, az óceánok és a felszínen található tárgyak tehetetlenségük miatt tovább mozognának. Hosszabb távon megszűnne a Coriolis-hatás, átalakulnának az óceáni és légköri rendszerek, és a nappalok, illetve éjszakák hónapokig tartanának.
Október 5. és 12. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Összeállítás az orvosi-élettani Nobel-díj eddigi kitüntetettjeiről:
Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivit
A Karolinska Intézet bejelentette, hogy Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja az idei orvosi Nobel-díjat. A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel fénnyel szabályozható az idegsejtek működése.
Az optogenetika feltárhatja, mely sejtcsoportok felelősek a szorongásért, a félelemért vagy az alvásért, és új gyógymódok előtt nyithat utat például a Parkinson-kór esetében.
Ausztrália Nullarbor-síkságának több kilométer hosszú, sekély árkairól kiderült, hogy mélyen fekvő barlangok fokozatos beomlásának felszíni nyomai. A kutatók szerint a felismerés a Marson található rejtett üregek azonosításában is segítséget nyújthat.
Elsőként a Semmelweis Egyetemen végeztek el Magyarországon hármas élődonoros veseátültetést keresztdonációs program keretében. Az eljárás segítségével a veseátültetésre szorulók hamarabb kaphatnak új szervet, ha többen ajánlják fel a szervet.
Egy új kutatás szerint az Európában 2025-ben született gyermekek életük során átlagosan 84 százalékkal több szélsőséges tűzveszélyes időjárásnak lehetnek kitéve, mint az 1950-ben született generáció.
A Negev-sivatagban élő Chlorella ohadii alga rendkívüli fény-, hő- és szárazságtűrésével keltette fel a kutatók figyelmét. A tudósok most azt vizsgálják, felhasználhatók-e különleges anyagcsere-folyamatai ellenállóbb és nagyobb terméshozamú haszonnövények létrehozásához.
Egy kanadai kutatás szerint a ritkábban kaszált és célzottabban gyomirtózott útszegélyeken 45 százalékkal több beporzót és 23 százalékkal több fajt találtak. Az eredmények szerint az utak melletti zöld sávok megfelelő kezeléssel értékes élőhelyet jelenthetnek a méhek és más beporzók számára.
Egy új Nature-tanulmány szerint a Föld szilárd belső magjának lassú „hintázása" gravitációs kölcsönhatásba léphet a köpennyel, és ezzel néhány milliszekundummal módosíthatja a nap hosszát. A felfedezés új módszert kínálhat bolygónk több ezer kilométer mélyen fekvő rétegeinek megértéséhez.
Egy 458 kígyófajt vizsgáló kutatás szerint a mérges fajok átlagosan jobban elütnek természetes környezetüktől, mint a nem mérges kígyók. A feltűnő, különösen vörös színezet figyelmeztető jelzésként segíthet elriasztani a ragadozókat.
A belga asztrofizikus kapta az elismerést a kozmikus neutrínók felfedezéséért. A rangos díjjal 12 millió svéd korona, azaz mintegy 450 millió forint jár.