A belga Francis Halzen részecskefizikus és asztofizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat. Az Anktartiszon működő IceCube Neutrino Obeszrvatórium ötletgazdája és vezető kutatójának irányításával dolgozó konzorcium tagja Kun Emma is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatárs
A klímaváltozás növényvilágra gyakorolt hatásáról rengeteg kutatás, modell és előrejelzés született. Tudjuk, hogy az emelkedő hőmérséklet, az egyre súlyosabb aszályok és a szélsőséges időjárási események képesek átalakítani az ökoszisztémákat. Amikor azonban azt szeretnénk pontosan meghatározni, mi történik jelenleg a természetes növényközösségekke
A műanyagszennyezés jóval nagyobb problémát jelent a látható hulladéknál: a mikro- és nanoműanyagok bekerülnek a vízbe, a talajba, az élővilágba és az emberi szervezetbe is. Egy több mint 36 ezer tanulmányt feldolgozó kutatás szerint a megoldáshoz nem elég a hulladék eltakarítása, már a műanyagok előállítását és felhasználását is csökkenteni kell.
Mesterséges intelligencia és szuperfelbontású mikroszkóp segítségével kutatók 25 ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a Kenya-hegy füves élőhelyeinek változásait. A fosszilis pollen szerint a fűfélék sokfélesége az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában jelentősen visszaesett, majd később ismét növekedett.
Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat "az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért". Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szer
Henri B. Kagan és Szoai Kenzó az aszimmetrikus szerves szintézis terén elért úttörő munkájáért részesült az elismerésben. A rangos díjjal járó mintegy 450 millió forintos összeget megosztva kapják a szakemberek.
Éjjel 1 óra 40 perc körül látványos, hosszan megfigyelhető tűzgömb húzott át az égbolton, amelyet az Időkép több webkamerája is rögzített. A felvételeken szokatlanul hosszú ideig követhető a meteor, amely fényes csíkot húzott maga után.
Egy friss kutatás szerint Észak-Karolina vizsgált partvidéke 36 év alatt erdeinek több mint ötödét elveszítette. A tengerszint-emelkedés és a sós víz szárazföldre jutása egyre nagyobb területeken hoz létre elhalt fákból álló „szellemerdőket", miközben a folyamat az elmúlt évtizedben jelentősen felgyorsult.
Sokan nem értik, miért kerül egymillióba egy javítás, de nem csak ezért nem vállal több autót a győri szerviz, ahová az ország túlsó feléből is jártak dízeles járművek gazdái. Az utóbbi években valami nagyon megváltozott, ezért most felszámolták az Interdiesel autószervizét.
Egy új kutatás szerint a cirok a melegebb és szárazabb európai éghajlat egyik nyertese lehet. A hő- és szárazságtűrő gabona ma még csak az európai szántók körülbelül 0,1 százalékán terem, de a század végére jelentősen bővülhetnek a termesztésére alkalmas területek.
A Stockholmi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Balti-tenger apró fotoszintetizáló baktériumai összetapadva jelentős mennyiségű szenet szállíthatnak a mélyebb vízrétegekbe. A felfedezés segíthet pontosabban megérteni az óceánok szerepét a klímaváltozás mérséklésében. 
A NASA közel ötvenévnyi műholdas megfigyelése szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója drámai változáson ment keresztül. A 2026-os nyári minimum a tizedik legalacsonyabb volt a mérések történetében, miközben a megmaradt jég egyre fiatalabb és vékonyabb.
Amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bükkfák genetikai adottságaiknak köszönhetően ellenállóbbak lehetnek a pusztító bükklevélbetegséggel szemben. A felfedezés új lehetőségeket nyithat az erdők megóvásában, miközben az európai bükkök érzékenysége további vizsgálatokat indokol.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a klímamodellek akár háromszorosan is alábecsülhetik a tengeri eredetű, felhőképződést segítő szerves aeroszolok számát. Az Írország partjainál végzett mérések alapján ezek az apró részecskék a korábban feltételezettnél nagyobb szerepet játszhatnak az óceánok természetes hűtőhatásában. 
Egy új amerikai kutatás szerint a hajlakkok, tisztítószerek, festékek és építőanyagok a nyári városi légszennyezés jelentős forrásai lehetnek. A vizsgált területen a nyári illékony szerves vegyületek kibocsátása két-négyszerese volt a télinek. A felfedezés a levegőminőségi előrejelzések pontosítását is segítheti.
A világ természetes osztrigazátonyainak mintegy 85 százaléka eltűnt, de egy új kutatás szerint jelentős területeken továbbra is megfelelőek lehetnek a környezeti feltételek a helyreállításukhoz. A legígéretesebb élőhelyek 77 százaléka azonban nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a 2023–2024-es El Niño idején a trópusi erdők háromnegyedét egyszerre sújtotta rendkívüli hőség és szárazság. A szélsőséges hőmérsékletek egyes kibocsátási forgatókönyvek szerint már húsz éven belül rendszeressé válhatnak, különösen veszélyeztetve az Amazonas élővilágát és szénmegkötő képességét.
Egy friss tudományos elemzés szerint a hőhullámok idején az időseket akkor is veszély fenyegetheti, ha otthonukban van légkondicionáló. A kutatók a megfizethető hűtés, a megfelelő lakáskörülmények és a célzott egészségvédelem fontosságára figyelmeztetnek.
Adam Gries szerint a tudományos kutatások támogatásával az emberi élettartam akár 150 évre is kitolható. Állítja, ha nem teszünk semmit, pár évtizeden belül akkor is 100-110 évig fogunk élni.
Október 10-e a Mentális Egészség Világnapja. Ennek kapcsán készített felmérést a magyar fiatalok lelkiállapotáról az IDEA Intézet, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító. A kutatás szerint minden harmadik 14 és 19 év közötti fiatal lelki problémákkal küzd, és szorongva kezdi a napját. Az NNGY szakértője az InfoRádióban arra is rámutatott, hogy b
Egy új hawaii kutatás szerint az egészséges korallzátonyok hangjainak lejátszása elősegítheti a fiatal korallok megtelepedését. A tudósok azt is megállapították, hogy a speciális baktériumbevonatok és a megfelelően kialakított mesterséges élőhelyek különösen fontos szerepet játszhatnak a zátonyok helyreállításában.
Az erdők feldarabolódása nemcsak a biodiverzitást veszélyezteti, hanem a helyi hőmérsékletet is növelheti. Az erdőszélek fokozottan ki vannak téve a napsugárzásnak és a felmelegedésnek, ami tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, és veszélyeztetheti az erdei ökoszisztémák egyensúlyát.
A régóta húzódó ügy arra biztosan alkalmas, hogy megmutassa, milyen keserves bürokratikus útvesztőbe kerülhet, aki egy más országból származó használt járműre szeretne magyar rendszámot tenni.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások globálisan mintegy 12 százalékkal csökkentették a vegetációtüzek számát. Egyes országokban azonban több tűz keletkezett, feltehetően a természetvédelmi ellenőrzések és a tűzmegelőzési tevékenységek visszaesése miatt. A kutatás rámutatott, hogy az emberi tevékenység
A lepkék különleges színlátásának kialakulását vizsgáló kutatók felfedezték, hogy az evolúció a már meglévő idegsejteket is felhasználhatja új érzékelési képességek kialakításához.
Egy 29 éven át tartó amerikai kutatás szerint a bölények visszatelepítése több mint 100 százalékkal növelte az őshonos növényfajok számát egy kansasi prérin. A legeltetés a súlyos aszály utáni regenerációt is segítette, ami fontos tanulságokkal szolgálhat a természetvédelmi célú legeltetés és az élőhely-helyreállítás számára.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a növényfajok sokféleségének elvesztése 2050-re akár 15 százalékkal csökkentheti a világ gyepterületeinek szén-dioxid-felvételét. Egyes trópusi régiókban a veszteség az 50 százalékot is elérheti.
Japán kutatók egy mindössze 70 nanométer vastag érzékelőt fejlesztettek ki, amely a növények leveleire helyezve hosszú időn keresztül képes mérni azok elektromos aktivitását. A technológia a jövőben segíthet a szárazság, a vegyi stressz és más káros környezeti hatások korai felismerésében.
Egy új amerikai kutatás szerint a korallbetegségek jelentősen súlyosbíthatják a tengeri hőhullámok pusztító hatását. Floridában a fertőzött korallszövetek 3,8-szor nagyobb elhalálozási kockázatnak voltak kitéve, miközben a zátonyok peremén élő korallok nagyobb eséllyel vészelték át a szélsőséges hőséget. 
A MyHeritage otthoni DNS-tesztekkel foglalkozó népszerű szolgáltató nemrég nagyot csavart az algoritmusán, ami jelentősen megváltoztatta sok felhasználó sokéves eredményeit. Hát ez meg hogy lehet?
A földgömbön bárki visszakeresheti például a lakóhelye egykori elhelyezkedését a földtörténeti korokban. Az idősávok változtatásával pedig megelevenedik a kőzetlemezek vándorlása is.
A tudomány számára eddig ismeretlen pókfajt azonosítottak az albán–görög határon található kénbarlangban, a világ legnagyobb, mintegy 100 négyzetméteres pókhálószerű kolóniájában. A Cataleptoneta sulfur névre keresztelt troglobiont fajt egy nemzetközi kutatócsoport írta le, amelynek munkájában a magyar tudományos közösség képviselői – Urák István v
Minden korábbinál melegebbnek bizonyult szeptemberben a Csendes-óceán vize, ami a szupererős El Niño-jelenséggel együtt nem sok jót ígér a közeljövő időjárására nézve.
Egy 77 kínai várost vizsgáló kutatás szerint az elmúlt harminc év magasépítkezései jelentősen csökkentették a téli napsütés időtartamát a régebbi városrészekben. A változás becslések szerint mintegy 16 millió földszinti lakost érinthet.
Egy brit jelentés szerint a modern búza bizonyos ásványi anyagokból jóval kevesebbet tartalmazhat, mint évtizedekkel ezelőtt. A fogyást elősegítő gyógyszerek terjedésével a tápanyagokban gazdag élelmiszerek szerepe még fontosabbá válhat.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozással kapcsolatos félretájékoztatás gyengítheti a környezetvédelmi intézkedések társadalmi támogatottságát. A kutatók modellje alapján a hamis információk terjedése lassíthatja a kibocsátáscsökkentést, és hosszú távon fokozhatja a globális felmelegedést.
Egyre több szakember kongat vészharangot a gyerekek és fiatalok képernyőidejének csökkentéséért. Mint egy tudományos konferencia eredményfelsorolásából hétfőn kiderült, a gyerekek első három évében a fejlődés mindent területét rontja a képernyőhasználat, erről is beszélt az InfoRádióban Nagy Péter gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Bethesd
Egy új nemzetközi kutatás szerint a Kenyában termesztett gabonafélékből és hüvelyesekből készített terápiás táplálék ígéretes alternatívát jelenthet a gyermekkori alultápláltság kezelésében.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a sarkvidéki óceánok jelentős szerepet játszhatnak a szén megkötésében és tárolásában, mégis háttérbe szorulnak a klímavédelmi stratégiákban. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az Északi- és a Déli-sarkvidék tengeri ökoszisztémáinak védelme sürgető feladat, különösen a gyorsuló felmelegedés miatt.
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint az emberi eredetű klímaváltozás tudományos bizonyítékai az elmúlt évtizedekben jelentősen megerősödtek. A felmelegedés hatásai nemcsak a felszíni hőmérsékletben, hanem az óceánokban, a légkörben és az évszakok változásában is felismerhetők.
Egy új kutatás szerint a tengeri hó ragadóssága jelentősen befolyásolja az óceánok mélytengeri szénszállítását. A viszkózusabb részecskék nehezebben bomlanak le, így akár hatszor több szenet juttathatnak a mélybe.
A NASA műholdas kutatása szerint a világ számos térségében a korábban becsültnél súlyosabb a vízkészletek csökkenése. A tudósok 40, emberi tevékenységgel érintett régiót azonosítottak, ahol különösen fontos szerepet játszik a mezőgazdasági öntözés és a felszín alatti víz kitermelése.
A Princeton Egyetem professzora, Kollár János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja vehette át kedden a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat a Families of Varieties of General Type című könyvéért.
A Lundi Egyetem kutatása szerint a természetre jelentős hatást gyakorló nagyvállalatok mindössze 9 százaléka számol be biodiverzitási mutatók alkalmazásáról. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egyetlen mérőszám félrevezető lehet, ezért a természetvédelmi döntésekhez összetettebb értékelésekre van szükség.