Újra megnyílik a Horizon Europe program a magyar kutatók előtt, miután az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a korábban felfüggesztett kohéziós források felszabadítását – közölte a tudományos és technológiai miniszter a Facebook-oldalán.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a sarki örvény meggyengülése után akár háromszorosára nőhet az extrém villamosenergia-igény kialakulásának valószínűsége Európában. A jelenség hetekkel előre jelezheti a hideghullámokat, így az energiaszolgáltatók felkészülhetnek a megnövekedett fogyasztásra.
Egy új kutatás szerint az elefántok pusztulásuk után is több mint hét évig alakíthatják környezetüket. Maradványaik tápanyagokkal gazdagítják a talajt, vonzzák a növényevő állatokat, ugyanakkor csökkenthetik egyes növények és talajlakó mikroorganizmusok sokféleségét.
Egy nemzetközi kutatócsoport 362 tó és víztározó genetikai vizsgálata során közel 20 ezer mitokondriális genomot azonosított. Az eredmények szerint a tavak mikroszkopikus élővilágának jelentős része továbbra is ismeretlen.
A kutatók modellezték a korai Föld hőviszonyait, és meghatározták, mikor vált alkalmassá a bolygó felszíne az élet kialakulására. Sok feltétel kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen.
A csillagászok azonosították az eddigi legtávolabbi gyors rádiókitörést, amely több mint 10 milliárd éven át utazott a világegyetemben egy olyan korból, amikor még a Föld és a Nap sem létezett.
A kutatók szerint a mai Nagy-Britannia területén élt, viszonylag kis termetű ragadozó dinoszaurusz közeli rokonságban állhatott a mindenki által ismert Tyrannosaurusszal, és ha éltek volna akkoriban emberek, bizony prédának tekintett volna minket.
Egy új amerikai kutatás szerint a csapadék mennyiségének változása teljes folyami ökoszisztémákat alakíthat át. A szárazabb texasi vízfolyásokban kétszer akkora állati biológiai termelést mértek, mint a nedvesebb térségekben.
Egy új nemzetközi jelentés szerint a Föld 16 éghajlati mutatójából hét rekordértéket ért el, miközben a globális felmelegedés üteme is gyorsulhatott. A kutatók azonban biztató fejleményről is beszámoltak: 2025-ben a megújuló energiaforrások először előzték meg a szenet a világ villamosenergia-termelésében.
Szabályos lyuk keletkezett a főváros feletti felhőrétegen, amely azonnal felkeltette a figyelmet és megindultak a találgatások. A szakemberek szerint a látványos égi jelenséget egy áthaladó repülőgép indította el.
Helyi idő szerint kedden reggel indult el a SpaceX űrhajója a Nemzetközi Űrállomás felé; a Falcon 9 rakéta szemet kápráztató jelenséget hagyott maga után, amit sokan megörökítettek.
Egy új nemzetközi kutatás szerint az amazóniai erdőtüzek a lángoktól távol eső erdőket is károsítják. A tüzek nyomán kialakuló ózonszennyezés csökkenti a fák szén-dioxid-megkötő képességét, ami a közvetlen tűzkibocsátás közel negyedének megfelelő további szénelnyelési veszteséget okozhat.
A Columbia Egyetem és a Berkeley kutatói kimutatták, hogy hat gyakori műanyagtípus apró részecskéi vízzel érintkezve reaktív oxigénformákat hozhatnak létre. A folyóiratban megjelent felfedezés új magyarázatot kínálhat a mikroműanyagok lehetséges biológiai károsító hatásaira.
Egy új kutatás szerint a repülőgépek hajtóműveiből származó finom részecskék oxidatív potenciálja a légkörben zajló kémiai folyamatok hatására akár hat-hétszeresére is növekedhet. A felfedezés arra utal, hogy a légszennyezés egészségügyi kockázatainak értékeléséhez nem elegendő kizárólag a frissen kibocsátott részecskéket vizsgálni. 
A kínaiak sportmodelljei több mint 1600 lóerősek, a Citroën Kacsa utódja nagyon olcsónak és jópofának ígérkezik, de az Alfa Romeónál is tudják még, hogy mire vágynak a márka rajongói.
Egy új kutatás szerint a Thwaites-gleccser 2100-ig kétszer akkora mértékben járulhat hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez, mint korábban feltételezték. A tudósok olyan, a jég alatt zajló olvadási folyamatot azonosítottak, amelyet a korábbi modellek nem vettek kellőképpen figyelembe.
Egy új brit kutatás szerint a háziméhek gyakran fizikai érintkezés nélkül is kiszorítják a vadon élő beporzókat a virágokról. A kutatók 300 találkozást vizsgáltak, és megállapították, hogy a háziméhek többnyire előnybe kerültek.
A globális felmelegedés és a klímaváltozás nem ugyanazt jelenti. Míg az előbbi a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését írja le, az utóbbi az éghajlati rendszer átalakulásának egészét foglalja magában.
Egy új nemzetközi kutatás szerint az Alpok tőzeglápjai rosszabb állapotban lehetnek, mint korábban gondolták. A kutatók 590 élőhelyet vizsgáltak meg, és 86 százalékukon zavarásra utaló jeleket találtak. A felfedezés a természetvédelem és a klímaváltozás szempontjából is fontos.
Egy 26 éven át tartó német kutatás során 2214 fiatal bükkfát figyeltek meg, amelyek közül mindössze 679 maradt életben. A tudósok szerint már az első nyár végén kialakuló néhány centiméteres magasságkülönbség is hosszú távon befolyásolhatja a fák túlélési esélyeit.
Stefan Hell elég rögös utat járt be a 2014-es Nobel-díjáig, pedig viszonylag korán sejtette, hogy meg fogja tudni dönteni a fénymikroszkópok optikai határait. Az Aradon született kutató a Telexnek beszélt a kommunista Romániáról, Karikó Katalinról és arról is, hogy ugyan a kenyér nem lesz olcsóbb a felfedezésétől, de a gyógyszerek ára csökkenhet.
Egy új kutatás szerint a növények belső biológiai órája kulcsszerepet játszhat a sós talajhoz való alkalmazkodásban. A tudósok egy olyan fehérjét azonosítottak, amely só hatására perceken belül átrendeződik, és segítheti a növények túlélését.
Egy új német kutatás szerint a légkör növekvő szén-dioxid-koncentrációja megváltoztathatja a búza fehérjeösszetételét. A vizsgált növények kevesebb gluténfehérjét tartalmaztak, és a belőlük készült kenyerek térfogata is csökkent.
Az alacsony vízállás és a visszahúzódott tómeder miatt különleges vándormadarakat vonzanak a kialakult iszappadok a Balatonhoz. Az őszi vonulás legváratlanabb vendége egy Észak-Amerikából származó cankópartfutó, amelyet Fonyód térségében figyeltek meg a szakemberek.
Az űrhajós az AIToday-nek mutatta be, milyen AI-megoldások tolják ki az űrkutatás eddig ismert határait. Az emberek fogadását robotok készítik elő a Marson, a jövő generációi pedig messzebbre látnak és jutnak, mint valaha hittük – és ebben fontos szerepe lehet egy magyar űrügynökségnek is.
Az Európai Űrügynökség új műholdfelvétele hatalmas, örvénylő jégmintázatokat mutat az Antarktisz körül. A látványos természeti jelenség mögött azonban figyelemre méltó éghajlati folyamatok zajlanak: 2026-ban az antarktiszi tengeri jég éves maximuma a harmadik legalacsonyabb volt a műholdas megfigyelések történetében.
Egy új kutatás szerint a pingvinek ürülékéből származó tápanyagok elősegíthetik a zöld hóalgák szaporodását az Antarktiszon. Az algák csökkenthetik a hó fényvisszaverő képességét, így hozzájárulhatnak a gyorsabb olvadáshoz.
Egy új kutatás szerint bizonyos, hűvösebb tengervízben élő korallok jobban ellenállnak a szélsőséges hőstressznek, mint a melegebb élőhelyekről származó társaik. A felfedezés új lehetőségeket nyithat a klímaváltozás által veszélyeztetett korallzátonyok helyreállításában.
Kutatók szerint már kritikus szintet értek el a Balaton-parti beépítések, és ez a tó ökológiai állapotát veszélyezteti. Civilek arra kérik a kormányt, függesszenek fel beruházásokat, és a még meglévő parti területeket vásárolják fel.
Míg július végéig legalább 35 ezren haltak meg a hőhullámok miatt Európában, az augusztusi adatokban már nem mutat többlethalálozást a statisztika. Hogy lehetséges ez? Alkalmazkodtunk volna a 42 fokos hőséghez? A magyarázat ennél sokkal szomorúbb.
Egy új kenyai kutatás szerint az elefántok olyan növényeket fogyaszthatnak, amelyeknek gyógyászati jelentőségük lehet. A helyi megfigyelők beszámolói alapján az elefántanyák akár borjaik kezelésére is használhatnak növényi anyagokat.
Egy 423 tanulmányt feldolgozó nemzetközi kutatás szerint már viszonylag kevés faj eltűnése is befolyásolhatja az ökoszisztémák működését. A biodiverzitás csökkenése a beporzást, a természetes kártevő-szabályozást és az óceánok széntárolását is érintheti.
Közel tízezer régi meteorológiai dokumentum feldolgozásával a kutatók bizonyították, hogy a Kongó-medencében már az 1960-as és 1980-as évek között jelentősen gyakoribbá vált a szélsőséges hőség. A több mint egymillió megmentett adat a klímaváltozás korábban kevéssé ismert történetét tárja fel.
Egy amerikai szakember legújabb írásában arra figyelmeztet, hogy az emberi ostobaság civilizációs katasztrófához vezethet. Szerinte a globális válságokat feleslegesen súlyosbítja a döntéshozók nemtörődömsége.
Egy új kísérlet szerint az Északi-sarkvidék tengeri jegének vastagsága növelhető, ha az óceán vizét a jég felszínére szivattyúzzák, ahol az megfagy. A módszer lassíthatja a sarkvidéki jég olvadását, de a kutatók szerint egyelőre kérdéses, hogy nagyobb területen is hatékonyan és környezetkímélő módon alkalmazható-e.
A szél nemcsak az időjárást alakítja, hanem a növények vízfelhasználását is befolyásolja. A légmozgás módosíthatja a párologtatást, ezáltal az ökoszisztémák vízhasznosítási hatékonyságát is. A jelenség megértése a klímaváltozás és az aszályok miatt egyre fontosabb.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a Föld biológiai sokféleségének megőrzésében olyan területek is kulcsszerepet játszanak, amelyek nem állnak hagyományos természetvédelmi oltalom alatt. A szakemberek szerint a helyi közösségek által kezelt földek, halászati területek és hagyományos gazdálkodási rendszerek elismerése segíthet a 2030-as globális term
Az úgynevezett repülő autó egy piruettel az árnyékba lökte a Párizsi Autószalon újdonságait, pedig nem az autózás jövőjét villantja fel, hanem valami egészen mást, amire a Teslának nagy szüksége van.
Egy új amerikai kutatás szerint a Colorado folyó hegyvidéki felső vízgyűjtője a 2020–2022-es aszály idején közel kétszer annyi felszín alatti vizet veszített, mint a sivatagos alsó térség. A műholdas vizsgálat rávilágít arra, hogy a korábban ellenállóbbnak tartott területek vízkészletei is sérülékenyek lehetnek.
Egy ausztrál kutatás szerint a mungóbab különböző fajtái jelentősen befolyásolhatják az utánuk termesztett búza terméshozamát. A felfedezés új lehetőségeket kínálhat a növénynemesítésben, a vetésforgó optimalizálásában és a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésében.
Egy új tudományos kutatás szerint az amerikai marhahúsipar egyik legfontosabb érdekképviselete már az 1980-as évek végén ismerte a szarvasmarhatartás éghajlati hatásait.