Ausztrália Nullarbor-síkságának több kilométer hosszú, sekély árkairól kiderült, hogy mélyen fekvő barlangok fokozatos beomlásának felszíni nyomai. A kutatók szerint a felismerés a Marson található rejtett üregek azonosításában is segítséget nyújthat.
Elsőként a Semmelweis Egyetemen végeztek el Magyarországon hármas élődonoros veseátültetést keresztdonációs program keretében. Az eljárás segítségével a veseátültetésre szorulók hamarabb kaphatnak új szervet, ha többen ajánlják fel a szervet.
Egy új kutatás szerint az Európában 2025-ben született gyermekek életük során átlagosan 84 százalékkal több szélsőséges tűzveszélyes időjárásnak lehetnek kitéve, mint az 1950-ben született generáció.
A Negev-sivatagban élő Chlorella ohadii alga rendkívüli fény-, hő- és szárazságtűrésével keltette fel a kutatók figyelmét. A tudósok most azt vizsgálják, felhasználhatók-e különleges anyagcsere-folyamatai ellenállóbb és nagyobb terméshozamú haszonnövények létrehozásához.
Egy kanadai kutatás szerint a ritkábban kaszált és célzottabban gyomirtózott útszegélyeken 45 százalékkal több beporzót és 23 százalékkal több fajt találtak. Az eredmények szerint az utak melletti zöld sávok megfelelő kezeléssel értékes élőhelyet jelenthetnek a méhek és más beporzók számára.
Egy új Nature-tanulmány szerint a Föld szilárd belső magjának lassú „hintázása" gravitációs kölcsönhatásba léphet a köpennyel, és ezzel néhány milliszekundummal módosíthatja a nap hosszát. A felfedezés új módszert kínálhat bolygónk több ezer kilométer mélyen fekvő rétegeinek megértéséhez.
Egy 458 kígyófajt vizsgáló kutatás szerint a mérges fajok átlagosan jobban elütnek természetes környezetüktől, mint a nem mérges kígyók. A feltűnő, különösen vörös színezet figyelmeztető jelzésként segíthet elriasztani a ragadozókat.
A belga asztrofizikus kapta az elismerést a kozmikus neutrínók felfedezéséért. A rangos díjjal 12 millió svéd korona, azaz mintegy 450 millió forint jár.