Egy új kutatás szerint a cirok a melegebb és szárazabb európai éghajlat egyik nyertese lehet. A hő- és szárazságtűrő gabona ma még csak az európai szántók körülbelül 0,1 százalékán terem, de a század végére jelentősen bővülhetnek a termesztésére alkalmas területek.
A Stockholmi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Balti-tenger apró fotoszintetizáló baktériumai összetapadva jelentős mennyiségű szenet szállíthatnak a mélyebb vízrétegekbe. A felfedezés segíthet pontosabban megérteni az óceánok szerepét a klímaváltozás mérséklésében. 
A NASA közel ötvenévnyi műholdas megfigyelése szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója drámai változáson ment keresztül. A 2026-os nyári minimum a tizedik legalacsonyabb volt a mérések történetében, miközben a megmaradt jég egyre fiatalabb és vékonyabb.
Amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bükkfák genetikai adottságaiknak köszönhetően ellenállóbbak lehetnek a pusztító bükklevélbetegséggel szemben. A felfedezés új lehetőségeket nyithat az erdők megóvásában, miközben az európai bükkök érzékenysége további vizsgálatokat indokol.
Egy új nemzetközi kutatás szerint a klímamodellek akár háromszorosan is alábecsülhetik a tengeri eredetű, felhőképződést segítő szerves aeroszolok számát. Az Írország partjainál végzett mérések alapján ezek az apró részecskék a korábban feltételezettnél nagyobb szerepet játszhatnak az óceánok természetes hűtőhatásában.