A hőhullámok hatásait általában a hőmérsékleti rekordokkal és a forró napok számával mérjük. Egy új kutatás azonban arra világít rá, hogy ezek az adatok önmagukban nem mutatják meg, hogyan változtatja meg a szélsőséges hőség az emberek mindennapjait. Az alvászavaroktól a munkakörülményeken át egészen a közlekedési nehézségekig számos olyan következ
A Washingtoni Egyetem kutatói szerint a világ 178 legnagyobb fosszilisenergia- és cementtermelőjének korábbi kibocsátásai még 2500-ban is hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez. A kutatás rávilágít a szén-dioxid hosszú távú éghajlati hatásaira.
A Lundi Egyetem kutatói azonosították azt a molekuláris jelátviteli rendszert, amelynek segítségével a növények már egyetlen percen belül reagálnak az érintésre. A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alkalmazkodnak a fizikai környezeti hatásokhoz.
Miért van az, hogy egyes paradicsomok édesek, zamatosak és illatosak, míg mások szinte teljesen íztelenek? Egy új kutatás szerint a válasz részben a termesztett paradicsom vadon élő rokonainak génjeiben keresendő. A tudósok olyan genetikai szabályozó mechanizmusokat azonosítottak, amelyek meghatározzák a paradicsom cukortartalmát, színét, keserűség