A Princeton Egyetem professzora, Kollár János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja vehette át kedden a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat a Families of Varieties of General Type című könyvéért.
A Lundi Egyetem kutatása szerint a természetre jelentős hatást gyakorló nagyvállalatok mindössze 9 százaléka számol be biodiverzitási mutatók alkalmazásáról. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy egyetlen mérőszám félrevezető lehet, ezért a természetvédelmi döntésekhez összetettebb értékelésekre van szükség.
Újra megnyílik a Horizon Europe program a magyar kutatók előtt, miután az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a korábban felfüggesztett kohéziós források felszabadítását – közölte a tudományos és technológiai miniszter a Facebook-oldalán.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a sarki örvény meggyengülése után akár háromszorosára nőhet az extrém villamosenergia-igény kialakulásának valószínűsége Európában. A jelenség hetekkel előre jelezheti a hideghullámokat, így az energiaszolgáltatók felkészülhetnek a megnövekedett fogyasztásra.
Egy új kutatás szerint az elefántok pusztulásuk után is több mint hét évig alakíthatják környezetüket. Maradványaik tápanyagokkal gazdagítják a talajt, vonzzák a növényevő állatokat, ugyanakkor csökkenthetik egyes növények és talajlakó mikroorganizmusok sokféleségét.
Egy nemzetközi kutatócsoport 362 tó és víztározó genetikai vizsgálata során közel 20 ezer mitokondriális genomot azonosított. Az eredmények szerint a tavak mikroszkopikus élővilágának jelentős része továbbra is ismeretlen.
A kutatók modellezték a korai Föld hőviszonyait, és meghatározták, mikor vált alkalmassá a bolygó felszíne az élet kialakulására. Sok feltétel kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen.