Ha ma felkapcsoljuk a villanyt, használjuk a wifit vagy vezeték nélkül töltjük a telefonunkat, ritkán gondolunk arra az emberre, akinek találmányai mindezt lehetővé tették.
Június végén lejárt a határidő, a hatóság elkezdte az eredmények feldolgozását. Amelyik cég be se jelentkezett auditra, akár 150 milliós bírságot is kaphat.
Egy új kutatás szerint a műholdak kiválóan feltérképezik az erdőket, de önmagukban nem képesek megmutatni azok valódi ökológiai állapotát. A szakemberek szerint a biodiverzitás megőrzéséhez a műholdas adatokat terepi megfigyelésekkel is ki kell egészíteni.
Egy új kutatás szerint az amerikai vörösbegyek nem menekülnek el automatikusan az erdőtüzek füstje elől. Inkább csökkentik aktivitásukat, rövidebb utakat tesznek meg és a szélirányhoz alkalmazkodnak, hogy mérsékeljék a belélegzett füst mennyiségét.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás miatt Kalifornia legismertebb borvidékei, köztük Napa és Sonoma, a század végére kevésbé válhatnak alkalmassá egyes szőlőfajták termesztésére. Eközben más térségek kedvezőbb feltételeket kínálhatnak a bortermelés számára.
Az amerikai űrügynökség arra kíváncsi, hogyan viselkedik a tűz a jóval kisebb gravitáció mellett, gondolva ezzel a jövőbeli hold- és marsbázis lakóira.
Egy új kutatás szerint a növények gyökerei képesek érzékelni a rothadó növényi szövetekből származó kémiai jeleket, és más irányba növekednek, hogy elkerüljék a fertőzött talajrészeket.
Becslések szerint 9 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhat az idei világbajnokság, ezzel minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet.
A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.
Egy új kutatás szerint a part menti vizes élőhelyeken épített hódgátak jelentősen javíthatják a fiatal lazacok túlélési esélyeit. A gátak mélyebb, biztonságosabb víztereket alakítanak ki, amelyek menedéket nyújtanak apály idején is.
Ősi ausztráliai vulkáni kőzetek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a felszíni víz már 3,1 milliárd éve mélyre jutott a Föld belsejében. A felfedezés szerint bolygónk mély vízkörforgása és a vulkáni folyamatok jóval korábban kialakulhattak, mint eddig gondolták.
Egy új kutatás szerint a beporzók számának csökkenése nemcsak a növények szaporodását veszélyezteti, hanem evolúciós alkalmazkodásukat is lelassíthatja. Ez hosszú távon csökkentheti a klímaváltozással szembeni ellenálló képességüket.
Budapesten és a Balaton déli részén 140, az Alföldön 150, Szeged környékén pedig már 168 milliméter hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. Hiába a pár csapadékosabb nap, az évről évre halmozódó, több száz milliméteres csapadékhiány nem enyhült érdemben.
Egy új kutatás szerint Dél-Afrika több térségében a század végére megduplázódhat az ember–elefánt konfliktusoknak kitett területek nagysága. A legfontosabb kiváltó ok nem a klímaváltozás, hanem a mezőgazdasági területek terjeszkedése és a népesség növekedése.
Álló helyzetből gyorsítva legyőzhetetlennek tűnik, városban mindenhol könnyű átfűzni a kocsisorok közt, lakott területen kívül pedig csak 100 km/óránál fogy el a lendülete. De ebben a tempóban bárhova fillérekért eljuthatunk a Honda SH150i robogóval.
Egy nemzetközi kutatócsoport spanyol és portugál barlangok faláról nyert ki ősi emberi genetikai anyagot. A Nature Communications-ben közölt tanulmány szerint a felfedezés lehetővé teheti a barlangok egykori használóinak azonosítását.
Átfogó nemzetközi tudományos áttekintés erősítette meg, hogy a jelenleg engedélyezett mRNS-vakcinák biztonságosak és hatékonyak. A The Lancet folyóiratban megjelent elemzés laboratóriumi kutatások, klinikai vizsgálatok, engedélyezés utáni biztonsági monitorozások és több milliárd beadott oltás valós adatai alapján értékelte az mRNS-technológia műkö
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint a forróbb időben pont a tó saját párolgása óvta meg a vizet attól, hogy gyorsabban elillanjon, ennek a hatásnak a hűvösebb, szelesebb idővel azonban vége.
Mozambik elszigetelt hegyvidéki erdeiben négy új kaméleonfajt fedeztek fel. A kutatás szerint ezek az „égi szigeteken" élő fajok kizárólag egy-egy hegycsúcson fordulnak elő, ezért az élőhelyek pusztulása különösen nagy veszélyt jelent számukra.
A tartós szárazság és a rekordmagas hőmérséklet miatt nagy kiterjedésű erdőtüzek jöhetnek Franciaországban, az Egyesült Királyságban, és akár itthon is.
Egy új laboratóriumi kutatás szerint a többvirágos méz segíthet megvédeni a bőr sejtjeit az UV-sugárzás okozta károsodástól. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az eredmények egyelőre nem jelentik azt, hogy a méz helyettesíthetné a fényvédő készítményeket.
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Egy új kutatás szerint a hulladéklerakókon táplálkozó fehér gólyák ugyan jobb kondícióba kerülhetnek, de közben műanyagoknak, nehézfémeknek és más szennyező anyagoknak is ki vannak téve. A kutatók szerint ez egészségügyi kockázatot jelenthet.
Egy új kutatás szerint a tengeri fűmezőkön élő halak több létfontosságú tápanyagot tartalmaznak, mint a közeli korallzátonyok halfajai. A felfedezés szerint ezek az élőhelyek kulcsszerepet játszhatnak a part menti közösségek egészséges táplálkozásában.
Egyre gyakoribbá válik az egészségügyi kérdésekben történő mesterséges intelligencia (MI) alapú alkalmazások használata: a betegek gyakran az internetes algoritmusoktól várnak útmutatást szokatlan tünetek esetén vagy laboreredményeik értékeléséhez. A technológia ugyan gyors és könnyen elérhető információforrás, a szakemberek és a hatóságok ugyanakk
A digitális detoxikálás csökkenti a szorongásszintet és lehetőséget ad a valódi, mély emberi kapcsolódásokra, miközben az online világtól való időnkénti elszakadással mérsékelhető a telefon miatti mellőzés, az úgynevezett phubbing jelensége is – hívja fel a figyelmet Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunk
A halálesetek döntő többsége a 65 év felettiek körében történt. Kutatók szerint a hőhullám szinte teljes egészében az emberi eredetű klímaváltozás számlájára írható.
Magyar kutatók olyan mesterséges intelligencián alapuló kamerarendszert fejlesztettek ki, amely vezetékek és fizikai szenzorok nélkül képes folyamatosan monitorozni a koraszülött csecsemők testhelyzetét és mozgását az inkubátorban – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Egy új kutatás szerint a Föld múltbeli meleg időszakai valószínűleg hűvösebbek voltak, mint azt korábban feltételezték. Ez azt jelenti, hogy a mai felmelegedés még inkább rendkívülinek számíthat a geológiai múlt tükrében.
Egy új paleontológiai kutatás szerint a tengeri állatok testmérete az elmúlt 450 millió év során rendszeresen csökkent a melegebb éghajlati időszakokban. A tudósok szerint a jelenlegi óceáni felmelegedés is ugyanezt az ősi evolúciós mintázatot követheti.
Egy új kutatás szerint a Föld legnagyobb tömeges kihalását túlélő tengeri élőlények lassú anyagcseréjük miatt jobban tűrték az oxigénhiányt. A gyors felmelegedés azonban még számukra is komoly kihívást jelentett.
Egy új klímamodell szerint a társadalmi normák és az emberek egymásra gyakorolt hatása jelentősen befolyásolhatja a kibocsátáscsökkentés ütemét. A kutatók úgy vélik, hogy a klímaváltozás jövője nemcsak technológiai, hanem társadalmi folyamatokon is múlik.
Az Európai Bizottság még a nyáron bemutatja a javaslatát egy szakértői jelentés alapján, amely szerint 13 éves korig csak felügyelet mellett szabad bevezetni a közösségi médiát.
Egy friss európai kutatás szerint a meleg és csapadékos tavaszok növelhetik a fák későbbi pusztulásának kockázatát. A gyors növekedés miatt nő a vízigény, miközben a nedves idő kedvez a gombás betegségeknek is.
Egy új kutatás szerint a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalásait nemcsak a hatalmas vulkánkitörések okozhatták. A felhevült kőzetekből még évmilliókkal később is üvegházhatású gázok szivároghattak ki.
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás miatt egyes városokban a század közepére közel megduplázódhatnak a háztartások vízszámlái. A drágulást elsősorban az új vízügyi infrastruktúra kiépítésének költségei okozhatják.
Egy új kutatás szerint a főemlősök élőhelyeinek védelme nemcsak a majmok és emberszabásúak fennmaradását segíti, hanem több száz veszélyeztetett állatfaj, több ezer növényfaj és fontos ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez is hozzájárulhat.
Egy több mint 35 év adatait feldolgozó kutatás szerint azok a madárpárok, amelyek hosszabb ideig együtt maradnak, több utódot nevelnek fel sikeresen. A kutatók szerint a siker egyik kulcsa az évek alatt kialakuló összehangolt együttműködés.