Több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással kezdheti meg működését a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) - közölte az intézmény.
Kalifornia veszélyeztetett téli királylazacainál az ikrák fejlődésének első 15 napja lehet a túlélés szempontjából legkritikusabb időszak. A kutatás szerint már kis mértékű vízmelegedés is jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy az ikrákból életképes fiatal halak fejlődjenek.
Kétségbeesett helyiek próbálják megmenteni az idős fákat a Tabánban, mert azt látják, hogy haldokolnak a rendkívüli aszályban. A Főkert főigazgatója szerint azonban értelmetlen az idős fák locsolása, sőt a főtájépítész szerint még káros is lehet a jóindulatú buzgalom. Az viszont tény, hogy valamit sürgősen csinálnunk kellene, csak ahhoz rengeteg pé
Egy új kutatás szerint a klímamodellek globális szinten jól követik a felmelegedést, regionálisan azonban eltérhetnek a megfigyelésektől. Egyes térségekben a hosszú távú felmelegedési jel hamarabb vált felismerhetővé, mint azt a vizsgált modellek jelezték.
A közösségi médiában elterjedt egy oroszországi elektronikai üzletben rögzített összecsapás egy humanoid robot és három ember között. Az egyik férfi meglökte a robotot, aki agresszívan kezdett viselkedni, verekedésre készült és rugdosódott.
Nyolcévi repülés és több mint 9 milliárd kilométer megtétele után csütörtökön megkezdte a Naphoz legközelebbi bolygónak, a Merkúrnak a megközelítését egyik meghajtóegységének sikeres leválasztásával a BepiColombo japán-európai űrszonda.
Az északi-sarki tengeri jég nemcsak vékonyabb és kisebb kiterjedésű lett, hanem egyre kevesebb napfényt is ver vissza. Egy új kutatás szerint az olvadási szezon évtizedenként mintegy 7,4 nappal hosszabbodik, ami tovább erősítheti a sarkvidéki felmelegedést.
Bár a hőkupola-jelenség valóban létezik, nem lehet minden hőhullámot így nevezni – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza.
Az IgNobel-díj voltaképpen a klasszikus Nobel-díj paródiája, azonban van tudományos értéke, még ha olyan kutatásoknak is adják, amik sose nyernének rendes Nobelt.
Hasznos talajbaktériumok jelentősen mérsékelhetik a paradicsom egyik súlyos betegségének, a baktériumos hervadásnak a tüneteit. Egy új kutatás szerint bizonyos baktériumtörzsek nemcsak lassíthatják a fertőzés kialakulását, hanem a növények növekedését is segíthetik.
Az erdők számára a klímaváltozás nemcsak több hőhullámot, szárazságot vagy erdőtüzet jelent. A magasabb hőmérséklet és a változó csapadékviszonyok olyan élőlények számára is új területeket nyithatnak meg, amelyek közvetlenül a fákat támadják. Egy új, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent kutatás szerint Észak-Amerika erdeinek jelentős
Egy 21 éven át tartó európai vizsgálat szerint egyre gyorsabban tűnnek el növények a magashegységek korábbi élőhelyeiről. Bár a hegycsúcsokon összességében nő a fajok száma, a hideg környezethez alkalmazkodott magashegyi specialisták fokozatosan visszaszorulnak.
Zürichben adták át a 2026-os Ignobel-díjakat, amelyekkel a furcsa, de elgondolkodtató tudományos eredményeket ismerik el. A nyertesek között voltak, akik a csókolózást definiálták újra, míg mások a fröcskölésmentes piszoárt fejlesztették ki.
Egy több mint 70 ezer finn erdőterületet vizsgáló kutatás szerint a szélviharok hatása évekkel később is érezhető. A viharkárokat kéregbogár- vagy hókárok követhetik, a kárláncolatok több mint 90 százaléka pedig nyolc éven belül jelentkezett.
A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológia
Egy új nemzetközi kutatás szerint az északi féltekéről a déli féltekére telepített fenyők akár négyszer gyorsabban nőhetnek, miközben az aszályokat is jobban viselik. A kedvező tulajdonságok ellenére a kutatók arra figyelmeztetnek.
Egy 1,2 milliárd évet átfogó kutatás szerint az ősi tengeri üledékek vastartalma nemcsak a Föld oxigénszintjéről árulkodik. A vas nyomai a hegységek kialakulását, a kontinensek mállását és a szárazföldi növények elterjedését is megőrizték.
Egy 1,2 milliárd évet átfogó kutatás szerint az ősi tengeri üledékek vastartalma nemcsak a Föld oxigénszintjéről árulkodik. A vas nyomai a hegységek kialakulását, a kontinensek mállását és a szárazföldi növények elterjedését is megőrizték.
Nyáron mintha gyakrabban találkoznánk az utcán hömpölygő vízzel, aminek több magyarázata is van. A csontra kiszáradt talajban a vezetékek is elmozdulhatnak, de az is okozhat csőtörést, hogy egyszerre akar mindenki sok vizet.
Egy 424 főemlősfajt vizsgáló globális kutatás szerint a klímaváltozás különösen erősen fenyegetheti azokat a trópusi területeket, ahol evolúciós értelemben fiatal fajok koncentrálódnak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem adhat otthont a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumnak, a projekt vezetője pedig arról beszélt az InfoRádióban, hogy Magyarország akár komoly tényezővé is válhat a miniatűr műholdak gyártásában.
A NASA 1977. szeptember 5-én indította útjára a Voyager-1 űrszondát, amely most ünnepli 49. évfordulóját. A jármű novemberben éri el az egy "fény-nap" távolságot, ami azt jelenti, egy rádiójel 24 órát utazik hozzá.
Japán kutatók harminc évvel ezelőtt több ezer embert kérdeztek meg arról, hogy szerintük milyen hosszú életet fognak élni. Mostanra elkezdett kiderülni, mennyire voltak pontosak az akkori becslések.
Egy új kutatás feltárta, hogyan képesek a fák érzékelni saját törzsük görbületét, majd egy speciális, húzófának nevezett szövet segítségével kiegyenesíteni magukat. A mechanizmus bizonyos szempontból az állatok egymással ellentétesen működő izompárjaira hasonlít.
Négy évtized több mint 214 ezer dokumentált esetét elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a kígyómarások jól felismerhető mintázatokat követnek. Különösen veszélyeztetettek a mezőgazdasági dolgozók, a marások többsége az alsó végtagot éri, és az esetek jelentős része délután történik.
Négyszázhatvan éve, 1566. szeptember 8-án halt hősi halált a török által egy hónapja ostromlott, rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.
Kína több évtizedes erdősítési és gyep-helyreállítási programjai nemcsak zöldebbé tették az országot, hanem a vízkörforgást is átalakították. Egy új kutatás szerint a növényzet által a légkörbe juttatott nedvesség akár 7000 kilométert is utazhat.
Brazil kutatók a papaja, a maracuja és a citrusfélék pektinjeit vizsgálják, amelyek megfelelő módosítás után hatással lehetnek a bélmikrobiomra és a daganatos folyamatokban szerepet játszó galektin-3 fehérjére.
Új-Zéland gyógyszerhatósága, a Medsafe engedélyezte az ecstasy (MDMA) pszichoterápiával kombinált alkalmazását a poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésére. A korábban elsősorban partidrogként használt szer ilyen célú alkalmazását Ausztrália után másodikként engedélyezték a világon.
Egy nagyszabású kutatás szerint a természet szépsége által kiváltott csodálat és az érzelmekre építő történetek hatékonyabban ösztönözhetnek környezetbarát viselkedésre, mint a tudományos tények egyszerű felsorolása.
Egy teljesen kiszáradtnak tűnő növény még életben lehet, ha a szára és a gyökerei nem pusztultak el. A kiszáradt virágföld azonban víztaszítóvá válhat, ezért a hagyományos öntözés helyett a gyökérlabda fokozatos áztatása segíthet a növény regenerálódásában.
Statisztikailag is kimutatható, hogy nő a halálozások száma a rendkívüli hőségben – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza.
A világ évente több százmillió tonna műanyagot állít elő, mégsem tudjuk pontosan, mennyit. Egy új tanulmány szerint az országok eltérően számolják a műanyagokat, a vegyi adalékokat, az újrahasznosítást és a hulladékot, ezért a kutatók egységes globális jelentési rendszert sürgetnek.
Egy 3658 embert vizsgáló kutatásban a résztvevők 95 százaléka úgy érezte, hogy a vadmadarak etetése és megfigyelése pozitívan hatott a jóllétére. A kutatás ugyan nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de azt mutatja, hogy a madarak közelsége örömöt, nyugalmat és a természethez való erősebb kapcsolódást jelenthet.
A hivatalos megjelenése előtt kiszivárgott a DLSS 5 technológia, ami játékok grafikai részletességét javítja fel MI-vel. Egyesek szerint ez hozza el az igazi fotorealizmust, mások ennél rosszabb dolgot elképzelni sem tudnak. Összeszedtük, mi ez az egész.
A gyermekkori cukorbetegség ellátásának családokra nehezedő terheit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az általuk kidolgozott módszer szerint ezek magasabbak lehetnek a korábban becsültnél, mert figyelembe veszik a kezelés elvégzéséhez szükséges háztartási munkát.
Egy új kutatás szerint az amazóniai haltenyésztés jelentősen bővíthető anélkül, hogy ehhez újabb erdőket kellene kivágni. Rondôniában az új halastavak 87 százaléka korábbi legelők helyén jött létre, miközben a termelés megduplázásához a súlyosan leromlott legelők mindössze 1,2 százalékára lenne szükség.
Egy új antarktiszi terepkísérlet szerint az ózonréteg helyreállásával járó UV-csökkenés váratlanul gyengítheti a tundra szén-dioxid-megkötő képességét. A kutatásban 50 százalékos UV-csökkentés mellett mintegy 80 százalékkal esett vissza a vizsgált területek szénelnyelése.
Egy új kutatás szerint a napraforgó öntözés után kívülről gyorsan regenerálódhat, miközben az aszály által okozott elzáródások hetekig megmaradhatnak a vízszállító rendszerében.
A rentosertib nevű szert egy TNIK nevű enzim gátlására tervezték, a teljes fejlesztési folyamatot mesterséges intelligencia vezérelte. Ez az egyik első, emberi tesztekkel is alátámasztott eset, ahol egy AI-jal alkotott gyógyszer az öregedés lassítására utaló jeleket mutatott.
Egy több mint 88 ezer erdőterületet vizsgáló kutatás szerint a változatosabb fafaj-összetétel segíthet az erdőknek ellenállni a hőség, az aszály és a szélsőséges nedvesség együttes hatásainak. A fajgazdagabb erdők a szélsőségek után gyorsabban is regenerálódtak.
A 2025-ös International Coastal Cleanup során több mint 1,3 millió műanyag italospalackot gyűjtöttek össze világszerte. Az eredmények jól mutatják, hogy az egyszer használatos műanyagok és a műanyagszennyezés továbbra is komoly terhet jelentenek a tengeri és vízi ökoszisztémák számára.
A felmelegedéssel a légkör sokkal több vizet képes felvenni, mégsem hullik több csapadék, az aszályok ráadásul önmagukat is képesek terjeszteni. Nyáron globálisan nem esett kevesebb csapadék, mint máskor, de most az óceánokban lett több víz.